Mostanáig az érintett önkormányzatoknak mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a tulajdonában lévő vízközmű-szolgáltatók vagyonát átruházza a Nemzeti Vízművek Zrt.-re (NV) – írja a 24.hu a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) adataira hivatkozva. A lap szerint ez arra utal, hogy megfeneklett az a törekvés, amelynek keretében megpróbálták a szolgáltatókat állami ellenőrzés alá vonni.

A lap emlékeztetett, hogy a tárgyalások folyamán Budapest, Szeged, Pécs és Szombathely vezetése jelezte: önként nem adja át a legfontosabb infrastruktúráját. Számos fideszes vezetésű önkormányzat csak pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalások biztosításával, meghatározott feltételekkel egyezett volna bele ebbe. Papp László, Debrecen fideszes polgármestere pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a vízszolgáltatás stratégiai üzem, amelyet nem adhat ki az önkormányzat a kezéből.

Darázsfészekbe nyúlt a kormány a vízműveknek tett ajánlatával

Ahogy augusztus közepén a hvg360 megírta, az állam „visszautasíthatatlan ajánlatot” tett az önkormányzati vízművekért. Az NV az eszközök mellett a szolgáltatói tevékenység átvételét és fenntartását ígérte – ezzel megszabadítva az önkormányzatokat a már a rezsiemelkedés előtt is veszteségesen működő cégek üzemeltetésétől –, ám a 24.hu szerint koncepció nem körvonalazódott arról, hogy mit kezdenének a cégekkel és költségvetési forrást sem helyeztek az integrációs terv mögé. Az érintettek pedig a kiszivárgott hírek alapján gyakorlatilag ultimátumot kaptak, mivel az NV jelezte, hogy csak azok a cégek jutnak támogatáshoz, amelyeknek a tulajdonjogát az ökormányzatik ingyen adják át.

A jogköreiktől fokról fokra megfosztott vagy azokról lemondani kényszerülő önkormányzatok pedig – ahogy egy másik hvg360-as cikkben olvasható – nem nagyon voltak hajlandók megválni a tulajdonukban lévő, országos szinten kétezermilliárd forintosra becsült vagyonról.

A lapnak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Tab fideszes polgármestere arról beszélt, hogy az utóbbi tíz évben a kormány csak az állami tulajdonó regionális közművek tőkepótlását biztosította –150-160 milliárd forint értékben –, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és az önkormányzatok semmilyen támogatást nem kaptak. Az integrációs tárgyalások során sem ígért a kabinet plusz forrásokat, és a rezsicsökkentett ár, illetve a közműadó eltörléséről sem tett említést. Az pedig, hogy mi történik a vagyonátadás után, a TÖOSZ számára sem világos.

Azt sem tudni egyelőre, hogy mi lesz az önkormányzati vízi- és csatornaközmű-szolgáltatókkal, hiszen – ahogy Schmidt Jenő figyelmeztetett – a nagy részük, ha nem tesznek beléjük pénzt, legkésőbb jövő március-áprilisra fizetésképtelen lesz. A cikkben iparági becslésekre és a TÖOSZ számaira hivatkozva azt írják: idén nagyjából 60, jövőre pedig 400-500 milliárd forinttal kellene az államnak kisegítenie a vízműcégeket, hogy a működési költségek, a bérek és a járulékok mellett az energiaszámláikat is fizetni tudják. És akkor a rendszerfejlesztéshez és karbantartáshoz szükséges éves szinte 150 milliárd forintos összegekről még nem volt szó.

A cikkből az is kiderül, hogy míg korábban Schmidt Jenő arra szólította fel a polgármestereket, hogy adják át az államnak a vízművagyont, most már jóval megértőbb azokkal szemben, akik nem akarnak így tenni. Úgy látja, hogy a politikai megfontolásokon túl főként ellátásbiztonsági célok vezérelték őket.