„Valóban nem az MNB akarta a vezetői fizetésemelést? Ki kérte a jegybank vezetőinek fizetésemelését?" – ezt a kérdést tette fel írásban az MSZP-s Vajda Zoltán országgyűlési képviselő a jegybankelnök Matolcsy Györgynek, miután a parlamenti végszavazás előtt álló jegybanktörvény-módosítás része, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének jelenlegi havi, bruttó 5 millió forintos fizetését januártól 6,2 millióra emelnék – az előző évi átlagkereset 12-szeresére.
A jelentős, mintegy 20 százalékos emelés terve politikai vihart kavart, erre írásbeli kérdésében is utalt az ellenzéki képviselő, és emlékeztetett, hogy már a törvénymódosító javaslat kormányzati benyújtása után, november 21-én értetlenségének adott hangot a parlament plenáris ülésén emiatt, felvetve, hogy „a jelenlegi megélhetési válság idején miért van szükség a közpénzből fedezett milliós fizetések emelésére?”
A helyzet válságközeli, az MNB veszteséges, de Matolcsy fizetésének emelése nem késhet
Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését.
Vajda emlékeztetett, hogy akkor Virág Barnabás, az MNB alelnöke a fizetésemelésre vonatkozó kérdés kapcsán hárított. Azt mondta, hogy a döntést kommentálni nem szeretné. Elmondása szerint a jegybanktörvény módosítását a kormány kezdeményezte, az „ezzel kapcsolatos döntést a kormány hozta meg, illetőleg a parlament fogja megszavazni” – idézte Matolcsy alelnökét az ellenzéki politikus, aki ezért a jegybankelnöktől is megkérdezte: tényleg nem az MNB kérte a fizetésemelést?
Írásbeli válaszában Matolcsy György is óvatosan fogalmazott, de reakciójából úgy tűnik, tényleg nem ő vagy a jegybank sürgette az emelést. December 6-i válaszában azt írta, az Alaptörvény úgy rendelkezik, hogy „az MNB elnöke az Országgyűlésnél törvényalkotást, így egy átfogó jegybanktörvény-módosítást sem kezdeményezhet.” Hozzátette:
az említett törvényjavaslatot a kormány részéről Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be azt követően, hogy a Pénzügyminisztérium előzetesen társadalmi egyeztetésre bocsátotta”.
A módosítás indokait a törvényjavaslat részletes indoklása tartalmazza – fűzte még hozzá Matolcsy, idézve a vonatkozó részt is, miszerint „A javaslat az MNB elnökének javadalmazását a korábbi rögzített érték helyett az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezően állapítja meg”. Az ÁSZ-elnök fizetése pedig minden évben követi az átlagbér növekedését, ami az előző évinek a 12-szerese.
Matolcsynak a fizetésemelésre vonatkozó írásbeli válasza árnyalja egyébként azt a vitát is, ami a ki-mit „lobbizhatott” be a jegybanktörvény-módosításba témában kialakult, miután kedden a Világgazdaság azt állította: Matolcsy megsértődött, mert a Fidesz-frakció nem ment bele, hogy élete végéig, de legalább 2031-ig jegybankelnök maradhasson. A kormányközeli lap szerint állítólag ezt akarta ugyanis beleíratni a törvénytervezetbe, és mivel nem sikerült, bosszúból támadja a kormányt.
A kormányközeli vg.hu szerint Matolcsy György sértődöttségből kritizálta a kormányt
Egy névtelen cikk névtelen forrása szerint Matolcsy megsértődött, mert a Fidesz-frakció nem ment bele, hogy élete végéig, de legalább 2031-ig jegybankelnök maradhasson.
A jegybankelnök ugyanis hétfőn az Országgyűlés szakbizottságában, ha nem is először, de meglehetősen keményen bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Egyebek mellett elhibázottnak nevezte a kormány elmúlt hat hónapban bemutatott válságkezelését, az árstopok kivezetését sürgette, mondván azok 3–4 százalékponttal növelik az inflációt. Gazdaságpolitikai fordulatot is sürgetett, mert ha így megy tovább, az országra stagnálás, stagfláció vár, és elveszíti az évtizedet.
Matolcsy: Az ársapkák inflációs többletet okoznak
Egy ellenzéki politikus szerint ez volt az Orbán-kormány őszödi beszéde, Matolcsy György jegybankelnök ugyanis arról beszélt egy bizottsági meghallgatáson, hogy az óriási magyar infláció nem szankciós, vagy háborús infláció, hiszen az még 2021 nyarán indult növekedésnek az energiaárak miatt.
