Fél évvel, szeptember 7-ig meghosszabbítaná az Orbán-kabinet a március elején lejáró, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – derült ki egy, a kormány honlapjára feltöltött kormányrendelet-tervezetből. A tervezet indoklása szerint azért, mert az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a hosszabbítás indokolt, mivel továbbra is fennállnak az elrendelés feltételei.

A hosszabbítást a kormány a „fokozódó migrációs nyomással” szokta indokolni, hivatkozva a rendőrség statisztikáira. A rendőrség három részadatot összeadva számítja az „Illegális migráció alakulása” címmel heti bontásban közölt adatait: megakadályozott tiltott határátlépések száma, feltartóztatott, majd IBH-kapun (ideiglenes biztonsági határzár) átkísértek száma, és az elfogott, előállított, eljárás alá vontak száma.

Reviczky Zsolt

A rendőrség friss statisztikái most azt mutatják, hogy az év eleje óta összesen heti 2000–2600 körül alakul a három adat összesen, bontásban pedig január 3. hetében például így: megakadályozott tiltott határátlépés 822, feltartóztatott, majd IBH-kapun átkísértek száma 1218, elfogott, előállított, majd eljárás alá vontak száma pedig 29.

Ez a friss, 2100 körüli szám amúgy éppen nem emelkedést mutat, mivel ha a 2022-es adatokat nézzük, akkor ez az összesített adat decemberben végig magasabb volt, heti 2900–4000 körüli, novemberben jellemzően heti 5000 körüli, a csúcs pedig október második felében volt heti 11 ezer feletti értékekkel.

Mindegy is, mennyire pontos a statisztika, lényegében úgyse ez számít, amikor a kabinet a 2015 ősze óta – területi hatályát 2016 tavasza óta az egész országra kiterjesztve – hosszabbítgatja a válsághelyzetet. Mióta ugyanis a 2015-ös menekültválság csúcsán kitalált jogintézménynek a törvényben felsorolt számait az élet nem tudta produkálni, a kormány már a jogszabály más gumiparagrafusaira hivatkozva hosszabbít.

Határvadászok a déli határnál

MTI / Ujvári Sándor

A bevándorlás miatti, most meghosszabbítani tervezett helyzet válsághelyzet, ami nem keverendő össze a veszélyhelyzettel, amiből kettő is hatályban van: az ukrajnai háború miatti és az elszálló energiaárak miatt elrendelt energia-veszélyhelyzet. A válsághelyzetnél minőségileg más a veszélyhelyzet, hiszen a veszélyhelyzet az Alaptörvény szerinti különleges jogrendi kategória, rendkívüli kormányzati jogosítványokkal.

Az Orbánéknak szabad kezet adó rendeleti kormányzás fenntartását teszi lehetővé a júniusig érvényben lévő háborús veszélyhelyzet, amelynek kihirdetéséről tavaly első ülésén döntött az új kormány. Az energia-veszélyhelyzet már egy, a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva kreált újabb speciális időszak, aminek gyakorlati jelentősége már nem volt, viszont alakíthattak rá egy külön operatív törzset – már a sokadikat:

Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség

Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.

Kapcsolódó hír, hogy a Honvédelmi Minisztérium bejelentése szerint december végén a katonák levonultak és átadták a déli határt a határvadászoknak. Csakhogy a határvadászok tervezett létszámának feltöltése lassan halad – például azért, mert a jelentkezők harmada alkalmatlan a szolgálatra. Erről itt írtunk részletesen:

A jelentkezők 36 százaléka alkalmatlan határvadásznak

Mindössze 811 határvadász tett esküt október 10-ig, ami messze elmarad az első körben kitűzött 2200-tól, pláne az áhított négyezertől. A kevés feltétel és az akár 400 ezres bruttó havi bér miatt az érdeklődők száma tízezres, de a jelentkezését be is adó már jóval kevesebb.