Márciustól Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében állnak át az új ügyeleti rendre, és már közzé is tették az ügyeleti pontokat. Ami azért is érdekes, mert az első megyében az indulás előtt két héttel állt csak össze a végső sorrend.

A kisalföld.hu szerint Győr-Moson-Sopron vármegyében

• Győrben,
• Csornán,
• Kapuváron,
• Mosonmagyaróváron,
• Pannonhalmán
• és Sopronban lesz háziorvosi ügyeleti rendelés délután 4 és este 10 között.

Sürgősségi ügyelet Győrben, Csornán, Mosonmagyaróváron és Sopronban lesz, ahová szükség esetén este 10 és reggel 8 között lehet menni hétköznap. Hétvégén és ünnepnapokon 8-14 óra között működik a háziorvosi ügyelet az előbb felsorolt hat helyszínen.

A gyermek-ügyeleti ellátást a győri kórház végzi, munkaszüneti napokon a Soproni Kórház is beszáll.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a megyei lap szerint több helyszín marad meg:

• Baktalórántházán,
• Csengeren,
• Fehérgyarmaton,
• Ibrányban,
• Kemecsén,
• Kisvárdán,
• Mátészalkán,
• Nagykállón,
• Nyírbátorban,
• Nyíregyházán,
• Tiszavasváriban,
• Vásárosnaményben
• és Záhonyban lehet háziorvosi ügyeletre menni délután 4 és 10 között.

Éjjel Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán, Nyíregyházán, Vásárosnaményben és Hajdúnánáson adnak ügyeletet. Utóbbi Hajdú-Bihar megyéhez tartozik, de ez nem probléma.

A betegek a 1830-as központi számot tudják felhívni, a hívás a mentőkhöz fut be, ahol eldöntik, milyen ellátásra van szükség.

A rendszer már elindult Hajdú-Bihar vármegyében, ahol tudomásunk szerint a háziorvosok ötöde írta alá hétfőig az új ügyeleti szerződést, és nem volt könnyű feltölteni a helyeket. A rajt így nézett ki:

Vakrepülésben rajtol az ügyeleti rendszer, az egészségügyi átalakítás első fontos lépése

Nem indul tökéletesen az új ügyeleti rendszer, amelyet az országban elsőként Hajdú-Bihar megyében vezetnek be február elsejétől. Miután ezt ebben a formában nem tesztelték, van olyan orvos, aki szerint vakrepülés az egész. A cél, hogy a betegek egységesebb, jobb ellátást kapjanak, de kérdés, ez megvalósul-e.

Az Országos Mentőszolgálat kedden azt közölte, eddig 48 felnőtt háziorvossal és 34 gyermek háziorvossal kötöttek ügyeleti szerződést a megyében.

"Azon ügyeleti időszakokat, melyeket háziorvosok nem töltenek be, jogszerűen az ügyeleti rendszerben eddig is szerepet vállaló más orvosokkal, illetve orvosi felügyelet mellett tevékenykedő mentőtisztekkel biztosítjuk" - írták.

Kérdés, hogy az újabb két vármegyében hány orvos fog aláírni, azóta ugyanis a Magyar Orvosi Kamara Küldöttgyűlése az egyik nyomásgyakorlási eszközként azt szavazta meg, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződésüket. Kincses Gyula kamarai elnök a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, nem magával az ügyeleti szerződésekkel van bajuk, hanem azzal, hogy a rezsiköltségek és az új finanszírozási szabályok miatt nagyon bizonytalan helyzetbe kerültek a háziorvosi praxisok. Korábban tartottak attól is, hogy az ügyeletre kényszerített idős háziorvosok elmennek majd nyugdíjba. Az ügyeletet vállalni nem kötelező, viszont szükség esetén a Nemzeti Népegészségügyi Központ kijelölheti az orvost.

Kincses Gyula: Most érzik magukat igazán kiszolgáltatottnak az orvosok

Bár nagy volt a félelem, a szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatását egészen tavaly év végéig nem érezték igazán az orvosok. Akkor viszont újra módosították az egészségügyi törvényt, ami bizonytalan helyzetbe sodorta az orvosokat. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttgyűlése hétvégén több tiltakozó akcióról döntött, amire hevesen reagált a kormányoldal.

A tervek szerint durván egy év múlva az egész országban, így Budapesten is az új ügyeleti rendszer működik majd, a jelenleginél sokkal kevesebb ügyeleti ponttal.

Megkérdeztük Kincses Gyulát, hogy betegbiztonság szempontjából mit gondol róla, mire azt mondta, a kamara mindig is úgy gondolta, hogy az ellátórendszer szerkezetét hozzá kell igazítani a racionalitáshoz, a párhuzamosságokat nem lehet fenntartani.

"Azt tisztán látja mindenki, hogy a jelenlegi rendszert a sok ügyeleti ponttal nem lehet tisztességesen működtetni, nagyon egyenetlen az ellátás minősége, és az ahhoz való hozzáférés is, sok helyről érkeznek panaszok. Mindenképpen cél, hogy az emberek is megszokják, más ellátási formákra van szükség"

- mondta.

Az Országos Mentőszolgálattól is megkérdeztük, nem veszélyezteti-e a betegellátást, ha egy-egy embernek innentől 20–30 kilométert kell autóznia az ügyeletre. Erre azt írták, „az egységes ügyeleti rendszerben a betegbiztonság elsődleges szempont. Amennyiben a beteg egészségi állapota azt indokolja, az ellátókat küldjük ki hozzá és nem neki kell bemennie az ügyeletre!"

Hangsúlyozták, „az ügyeleti betegellátás természetesen sehol sem szűnik meg, tehát minden település minden lakosa igénybe veheti azt továbbra is, hiszen ha szükséges, házhoz mennek az ellátók", vagy akár mentőt küldenek hozzá. Szerintük az egységes ügyeleti rendszer fontos értéke az is, hogy nem jelentenek korlátot többé a települési, járási, megyei határok, mindig a legközelebbi segítség fog a beteghez indulni.

Az átalakulásnak politikai tétje is van, egy orvos forrásunk szerint Takács Péter államtitkár székébe kerülhet, ha nem lesz sikeres az átszervezés.

(Képünk illusztráció, forrás MTI)