Vakrepülésben rajtol az ügyeleti rendszer, az egészségügyi átalakítás első fontos lépése
Nem indul tökéletesen az új ügyeleti rendszer, amelyet az országban elsőként Hajdú-Bihar megyében vezetnek be február elsejétől. Miután ezt ebben a formában nem tesztelték, van olyan orvos, aki szerint vakrepülés az egész. A cél, hogy a betegek egységesebb, jobb ellátást kapjanak, de kérdés, ez megvalósul-e. A szkeptikusok azt látják: nem biztos, hogy jobb, de biztos, hogy kevesebb helyen lesz ellátás. Az Országos Mentőszolgálat természetesen az értékeket hangsúlyozza. Az átalakítás nem pusztán egészségügyi kérdés: ennek sikerén múlhat Takács Péter államtitkár politikai sorsa. Több szakemberrel átbeszéltük, milyen változást hoz az új rendszer, mik az aggályok és milyen pozitívumokat látnak benne az érintettek.
Január 19–20-a környékén értesítették örömmel vagy sajnálattal Hajdú-Bihar megye érintett polgármesterei a településükön élőket arról, marad vagy nem marad náluk háziorvosi ügyeleti ellátás február 1-től. Nagyjából ekkor tartottak szakmai eligazítást is az érintett háziorvosoknak, vagyis látszik, hogy az utolsó pillanatban dőltek el a részletek. Az alapján, hogy egy polgármester is azt mondta, a sajtóból értesült arról, hogy náluk nem marad éjjelre háziorvosi ügyelet, nem is lett agyonegyeztetve. Menet közben is változhatott az elképzelés, egy orvos ugyanis úgy tudja, volt olyan település, ahol első körben még megtartották volna az ügyeletet, majd később lekerült a listáról.
A végleges lista szerint az eddigi 21–22 helyett mostantól 10 településen lesz háziorvosi ügyelet hétköznap 16–22 óra, hétvégén és ünnepnapokon pedig 8-14 óra között (ami nem zárja ki, hogy a megszokott délutáni háziorvosi rendelés is megmaradjon).
Az érintett települések: Debrecen, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Püspökladány, Hajdúhadház, Nyíradony és Derecske.
Az első öt városban lesz sürgősségi ügyelet hétköznap este 10-től, hétvégén és ünnepnapokon délutántól. Noha be lehet menni személyesen is az ügyeletre, azt tanácsolják, inkább hívják a 1830-as számot, ahol a mentőszolgálat diszpécsere a tünetek kikérdezése után eldönti, milyen ellátásra van szükség. Ha kell, mentőt hív, vagy kiküldi a mentőtisztet, ápolót. Az is lehet, hogy elég egy telefonos konzultáció az orvossal, vagy tanácsolhatja azt is, hogy ha az állapota nem lesz rosszabb, másnap keresse fel háziorvosát. Tehát ugyanúgy triázsol (osztályozza a betegeket), mint egy kórházi sürgősségi osztályon.
Az átalakítással kapcsolatban nagyon sok a félelem és a kritika a páciensek, az orvosok és a mentősök részéről: a beteg az ellátása miatt aggódik, a mentősök a túlterheltségtől félnek, sok háziorvos pedig nagyon bizonytalannak látja a helyzetet, és van, aki szerint Takács Péter egészségügyi államtitkár politikai jövője múlik azon, hogyan működik a rendszer.