Elítélték a balatonakali nádas kiirtóit

Megszületett az elsőfokú ítélet a Balatonakalin kiirtott nádas ügyében. Ahogy akkor mi is beszámoltunk róla, a település volt kempingjének partján 2019 tavaszán 150 méter hosszan, 8-12 méteres sávban tarolták le a kiemelten védett nádast.

Most a Veszprémi Járásbíróság

• az elsőrendű vádlottat felbújtóként elkövetett természetkárosítás bűntette miatt két év börtönbüntetésre és 2 millió forint pénzbüntetésre,
• a másodrendű vádlottat társtettesként elkövetett természetkárosítás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

A bíróság a kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását az elsőrendű vádlott esetében 5, a másodrendűében 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet szerint a vádlottak viselik az eljárás során felmerült, több mint 500 ezer forintos bűnügyi költséget is.

A bíróság megállapította: a Balaton-parti település egykori kempingjének területén üdülőparkot kívánt létesíteni egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég. A két helyrajzi számon lévő terület tulajdonosaként az ingatlanfejlesztő a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségétől mederkezelői hozzájárulást kért az ingatlanok előtti tómeder tisztításához.

A mederkezelői hozzájárulás értelmében a cég medertisztítást végezhetett – mederkotrást azonban nem –, eltávolíthatta az elhalt növényi maradványokat, az összegyűlt uszadékot, szemetet, fonalas algamaradványokat. Partfal-felújítási, -karbantartási munkálatokat is végezhetett, a partfal szerkezetét, magasságát, anyagát azonban nem változtathatta meg, a helyreállítást pedig az eredeti nyomvonalon kellett végeznie. A dokumentum értelmében a munkavégzés során gondoskodnia kellett volna a nádas védelméről is, amelynek kiirtását tiltotta a mederkezelői hozzájárulás.

Az ingatlanfejlesztő cég nádvágás elvégzéséhez is kapott mederkezelői hozzájárulást. E szerint a fenti helyen akkor végezhetett volna nádvágást, ha bejelentést tesz a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál.

A terület tulajdonosa a „partvédmű” rehabilitációs munkálatok és a medertisztítási feladatok elvégzésére 2018 novemberében szerződést kötött egy földmunkavégzéssel foglalkozó vállalkozással, amelyben az elsőrendű vádlott ügyvezetőként, a másodrendű vádlott pedig alkalmazottként dolgozott. A szerződésben a megrendelő kikötötte, hogy a munkákat csak az engedélyben meghatározott módon, illetve feltételek betartása mellett lehet elvégezni.

A másodrendű vádlott – ismeretlenül maradt társával, annak tevékenységéről tudva és vele egyetértésben – az elsőrendű vádlott utasításainak megfelelően 2019 elején a Balaton tómedrét képező, Natura 2000-es területnek minősülő földrészleteken

1,4 hektáron a korábban kiadott engedély kereteit túllépve jogellenesen irtotta a nádast. A nádirtást markológéppel végezte, a géppel nemcsak a nádat, hanem a náddal együtt az iszapot is kiszedte, és a partra halmozta.

A vádlottak tudták, hogy a nádirtással jogellenes tevékenységet végeznek, engedélyük nem volt hozzá, és több jogszabályi előírást is megsértettek.

Az érintett nádas területe a jogellenes irtással több mint 50 százalékkal csökkent.

A nádas előhelyekben okozott kár rövid időn belül beavatkozás nélkül nem áll vissza eredeti állapotába, ahhoz helyreállítási munkára van szükség.

A vádlottak a nádas kiirtásával és az elvégzett munkákkal az érintett területet és védett élő szervezetek életközösségét, illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatták, amely oly mérvű volt, hogy az jelentős károsodásnak minősül.

Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik azonban felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Másodfokon a Veszprémi Törvényszék hoz majd döntést az ügyben.