A jelenleginek több mint négyszeresére, körülbelül százezer forintra emeli a romániai magyar anyanyelvi oktatásban résztvevő diákok és egyetemi hallgatók oktatási-nevelési támogatását a magyar kormány – írta meg a Maszol.ro. A lap szerint ezt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára jelentette be Kolozsváron.

A cikk szerint eddig 22 400 forintnak megfelelő összegű támogatásban részesültek az elemi, gimnáziumi, középfokú és egyetemi tanulmányaikat magyar nyelven folytató diákok. Ez lesz a jövőben bruttó százezer forint a következő tanévtől.

Január óta a kárpátaljai tanulók is ezt a megemelt összeget kapják, s szeptembertől ugyancsak ennyi jár majd a többi határon túli magyar közösség magyar iskola mellett döntő tagjainak is.

Panyi Miklós azt is közölte, hogy a magyar kormány támogatja a Rákóczi Szövetség iskolabuszprogramjának elindítását Erdély szórványtelepülésein. Mindezt azzal indokolta, hogy az egész Európára jellemző demográfiai fogyás a Kárpát-medencei magyarságot is különösen érinti. A csökkenő gyereklétszám miatt a határon túli magyarság számára nehézséget okoz a magyar anyanyelvű oktatási intézmények fenntartása, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés, és ezekre a kihívásokra a magyar kormánynak reagálnia kell. „Ilyen eszköz lehet az iskolabuszokból álló hálózat fenntartása, ami segíti a magyar anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést” – fogalmazott.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a jövő tanévtől a Felvidéken tavaly beindított iskolabuszprogrammal is „rákanyarodnak” Erdélyre, 31 szórványtelepülésen vezetik be a magyar kormány támogatásával, az Iskola Alapítvánnyal együttműködve. A program keretében 11 erdélyi megyében körülbelül félezer diákot szállítanak több mint száz településről 34 általános iskolába. Abban bíznak, hogy Erdélyben legalább akkora sikert arat a program, mint a Felvidéken, ahol a hatására 30 százalékkal nőtt az első osztályba beíratott gyerekek száma.

Kiss Tamás kolozsvári szociológus: Orbán nagy-magyarországos sálja árt a kisebbségben élő magyaroknak

A kormány úgy gondolja, hogy intézményeivel átnyúl a határokon, a magyar intézmények határai pedig egyben a nemzet határai is. Így az intézményrendszeren keresztül csatornázza közvetlenül Budapest alá ezt a „humán erőforrást", ami aztán szabadon keringhet mindkét irányba - mondja Kiss Tamás kolozsvári szociológus.