„Az Oroszországra mért vereség nem csak katonai kell, hogy legyen. A határaink visszaállítása csak egy része a győzelemnek. Nem kevésbé fontos az orosz fenyegetés megszüntetése, mert országot építeni nem lehet úgy, hogy 0-24-ben rakétákkal lőhetik az országot. Ki fektetne be egy ilyen országba?” – mondta Pavlo Klimkin 2014 és 2019 közötti ukrán külügyminiszter a Válasz Online-nak adott interjújában.

Klimkin szerint a konfliktust akkor lehet lezárni, ha Ukrajna visszakapná az 1991-es határait, és valahogyan rá lehetne kényszeríteni az oroszokat arra, hogy ne fenyegessék Európát, Amerikát és a világot. A béke viszont csak akkor lesz fenntartható, ha Ukrajna a NATO-tagjává válik.

Az interjúban szóba kerültek a magyar–ukrán kapcsolatok is, ezekről Klimkin elmondta, hogy Kijev alapvető kudarca volt, hogy elhanyagolta az ukrajnai magyar kisebbség szükségleteit, ugyanakkor azt is elismerte, hogy ideje volna új definíciót találni az ukrán patriotizmusra. A magyar kisebbségre ugyanis korábban veszélyforrásként tekintettek onnantól kezdve, hogy kettősállampolgárokká tette őket a magyar parlament. „A magyar identitás gyanússá vált, miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban” – mondta.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter: Győzni fogunk, és Magyarországnak is jobb a győztesekkel lennie

Vannak vörös vonalak, amelyeket nem lehet átlépni, ezek közé tartoznak a személyek elleni sértő nyilatkozatok - mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a HVG-nek, arra reagálva, hogy Kövér László parlamenti elnök a napokban kétségbe vonta Volodimir Zelenszkij ukrán államfő mentális állapotát.

Ugyanakkor Ukrajnában egyre erősödik az az érzés, hogy Magyarország részben az oroszoknak játszik, és ezt támasztják alá a magyar kormány kavarásai az energiaszankciókkal kapcsolatos kivételekkel, a szankciók körüli bonyodalom okozásával, orosz oligarchák levételének szándékával, a fegyverszállítás megtagadásával. Ez még akkor is gyanút kelt, ha Orbán közben az eddigi összes szankciós csomagot megszavazta. Az orosz szövetséges magyarok képe pedig futótűzként terjed az ukrán médiában, ami őrült mód veszélyes dolog, „mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk” – mondta Klimkin.

Ezt pedig csak Magyarország tudja megakadályozni azzal, ha a magyar politikusok jobban ellenőrzik az üzeneteiket, amiket kommunikálnak. Nem kellene ismételgetni, hogy az ukránok barátságtalanok a magyarokkal szemben. „Háború idején az emberek érzelmesek, a politikusoknak pedig nem csak azt kéne tudniuk, mit mondanak, hanem azt is, hogy hogyan. Nem az én dolgom bármit a magyar politikusoknak előírni, az ő felelősségük megtalálni a helyes üzenetet. Az viszont világos, hogy újra kell gondolni a magyar Oroszország-politikát” – jelentette ki Klimkin.

Orbán Krisztián: 2018 óta a miniszterelnök minden világpolitikai fejleményt rosszul olvasott

Oroszország kiírta magát Európából, Kína viszont épp most döntött úgy, hogy ideológiai alapon is kihívja a nyugati tömböt. A változó világrend miatt a magyar kormány beszorult, ráadásul Orbán mintha néhány éve nem érezné, mi történik a világban - mondja Orbán Krisztián közgazdász. Interjú.