Orbán Krisztián: 2018 óta a miniszterelnök minden világpolitikai fejleményt rosszul olvasott
17 perc
2023.02.23. 04:30
Oroszország kiírta magát Európából, Kína viszont épp most döntött úgy, hogy ideológiai alapon is kihívja a nyugati tömböt. A változó világrend miatt a magyar kormány beszorult, ráadásul Orbán mintha néhány éve nem érezné, mi történik a világban – mondja Orbán Krisztián közgazdász. Interjú.
HVG: Bahmut ostromának vagy a kínai kémballon lelövésének van nagyobb hatása Magyarország jövőjére?
Orbán Krisztián: Közvetlenül az orosz harci helyzet jobban érint minket. Nem vagyok katonai szakértő, de azon a szinten, ami a világrend átalakulása kapcsán lényeges, a dolog eldőlni látszik. Ha igaz az, hogy az oroszok alig jutnak annál előrébb, mint ahol most a front húzódik, esetleg hátrébb szorítják őket, akkor Oroszország legalább egy generációra kikerült Európából.
HVG: Túl is nyerheti magát a Nyugat?
O. K.: Nincs most lehetősége a Nyugatnak az Oroszországon belüli eseményeket érdemlegesen befolyásolni, ahogy a kilencvenes években történt. A Szovjetunió szétesését követő káoszt az azt elszenvedő emberek a Nyugattal asszociálták. Most ez nincs benne a pakliban. Nem látszik olyan forgatókönyv, amely szerint Moszkvában újra a nyugatos erők kerülnének kontrollba.
HVG: Ha a háború geopolitikai következményei valójában már eldőltek, akkor a kínai lufi mégis izgalmasabb számunkra.
O. K.: Az biztos, hogy az amerikai-kínai konfliktust már most a bőrünkön érezzük. Ausztráliában 2018-ban felgöngyölítettek egy óriási kínai befolyásolási hálózatot, és az amerikaiak hirtelen ráeszméltek, hogy Atyaúristen, nálunk is ez történik. Ha lesz Trumpnak kézzelfogható, hosszú távú hatása az amerikai politikára, akkor az, hogy katalizátora lett a Kína-politika felülvizsgálatának.
A teljes politikai elitet érintő konszenzus van arról, hogy Kína nem hosszú távú versenytárs, hanem nemzetbiztonsági veszélyt jelentő ellenfél.
És Amerika nagyon gyorsan reagált, ekkor került az érdeklődés központjába a chip-gyártás.
HVG: Európa nem tud kimaradni a két nagyhatalom szembefordulásából?
O. K.: A Huawei kapcsán érkezett meg az új típusú ellenségesség Európába. Akkor még a németek másokkal együtt visszakérdeztek: miért legyen nekünk is fontos a dolog csak azért, mert az amerikaiaknak be van csípődve? Mostanra viszont Európában sem merül fel senkiben, hogy nemzetbiztonságilag érzékeny területeken kínai eszközöket használjon. A chipgyártásban kiemelt szerepet játszó holland ASML épp a hetekben egyezett bele, hogy korlátozzák a Kínának eladott eszközöket. A technológia terén vasfüggöny ereszkedik le a blokkok közé. Amiben chip van, az adatot gyűjthet és továbbíthat. A kínai gyártmányú telefonok eszement mennyiségű adatot küldenek haza.
HVG: Nem kellett ahhoz lufi, hogy tudjuk, milyen adathalász lehetőségeket rejt például a Tiktok.
O. K.: Ez persze igaz. De azért ne felejtsük el, hogy a Tiktok nem repül a montanai nukleáris silók fölé. Ez a légballon meg vélhetően éppen arra tévedt. Az adatgyűjtés típusai között azért van különbség.
Mi értelme van a kémléggömbnek a műholdak korában?
Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.
HVG: Amerikai katonák és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy küszöbön áll Kína tajvani inváziója. Csak elrettenteni próbálnák Pekinget a jóslataikkal?
O. K.: Ezt senki nem tudja. A helyzet nagyon bonyolult. A legutóbbi pártkongresszuson minden hatalom, időbeni korlát nélkül Hszi Csin-ping kezébe került, még nyilvánosan meg is alázta elődjét, Hu Csin-taót. Senki nem kétli abban az országban, hogy ki fújja a passzátszelet. De közben 1991 óta nem volt ilyen alacsony a kínai gazdasági növekedés. A kommunista párt legitimációjának egy kézzelfogható része abból áll, hogy az emberek elfogadják a párt uralmát minden korrupció ellenére, mert jobban élnek. És ez az egyenlet most megkérdőjeleződik.
Bő egy évtizede tudjuk, hogy a kínai növekedési modellt hajtó óriási erő kifulladóban van.