Csütörtökön kérdezte meg a 444.hu az Országos Mentőszolgálatot arról, hogy hány háziorvos írta alá az új ügyeleti szerződést Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ahol már az átalakított ügyeleti rendszerben látják el a betegeket, ám mostanáig nem kaptak választ.

Másnap a Belügyminisztériumot is megkereste a lap, ahonnan azt írták nekik, hogy levelüket továbbítják a mentőszolgálatnak. A cikk szerint a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) nincsenek erről pontos adatai.

A MOK rendkívüli küldöttgyűlése február elején arról döntött, hogy a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe a feladatállátási szerződésük felmondását, a kórházi orvosok pedig az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe, amíg az orvostársadalom rövid és hosszú távú követelései nem teljesülnek.

Miután a győri háziorvosok ennek megfelelően jártak el, a kormány két nap alatt átvitt az Országgyűlésen egy törvénymódosítást, amelynek értelmében megszűnik az orvosok kamarai tagsága – arra hivatkozva, hogy a MOK fenyegette az aláíró háziorvosokat, amit azonban nem tudtak bizonyítani.

Péntekig már 20 ezer orvos jelezte, hogy szeretne tag maradni.

Az egészség ára - mikor és miért hajlandók pénzt adni a magyarok?

A legtöbb magyar továbbra is csak akut egészségügyi panaszokkal fordul orvoshoz, akár állami, akár magánellátásban vesz részt. Az utóbbiban azonban érdekes trend bontakozott ki: az alkalmankénti fizetés helyett egyre népszerűbbek a rendszeres hozzájárulást követelő egészségbiztosítások. Ez azonban egyelőre inkább köszönhető a munkaerőért versengő cégeknek, mint a magyar társadalom egészségtudatosságának.