Az egészség ára – mikor és miért hajlandók pénzt adni a magyarok?
A legtöbb magyar továbbra is csak akut egészségügyi panaszokkal fordul orvoshoz, akár állami, akár magánellátásban vesz részt. Az utóbbiban azonban érdekes trend bontakozott ki: az alkalmankénti fizetés helyett egyre népszerűbbek a rendszeres hozzájárulást követelő egészségbiztosítások. Ez azonban egyelőre inkább köszönhető a munkaerőért versengő cégeknek, mint a magyar társadalom egészségtudatosságának.
Akut panaszok vagy receptfelírás miatt – a hvg360 által megkérdezett háziorvosok szerint leginkább ezért látogatják a betegek háziorvosi rendelőket Magyarországon. Ha betegségmegelőzésről van szó, már kevésbé lelkes a lakosság: elvétve akad olyan páciens, aki szűrővizsgálatot kér, és nem sokkal jobb a helyzet a szakorvosi rendelőkben sem.
„Ha régóta fáj, akkor eljön, de két látogatás közti időben keveseknek jut eszébe, hogy néha-néha azért nem ártana elmenni egy laborvizsgálatra akkor is, ha nincs panasz” – jellemezte a betegek hozzáállását egy háziorvos.
„Azt senki nem vitatja, hogy egy prosztatavizsgálat vagy végbéltükrözés kellemetlen lehet, azt viszont már tényleg nehéz megmagyarázni, hogy a legtöbben még vérképet sem nézetnek, pedig nem véletlenül mondjuk, hogy a rendszeres szűrővizsgálatok életeket mentenek” – tette hozzá. (Amúgy szakrendelésre sem feltétlen könnyű bejutni, és a helyzet sokat romlott az elmúlt két évben. Előfordul, hogy azt is külön tortúra kideríteni, mikor kell egyáltalán időpontért telefonálni a szakrendelésre, hogy "a következő időszakra" előjegyezzék a vizsgálatot.)
Jobban vagy rosszabbul járnak a gyerekek az új ügyeleti rendszerrel?
Nagyon sok változást hoz az új orvosi ügyeleti rendszer, amely jövő tavaszra országossá válik. Az Országos Mentőszolgálat szerint minden remekül működik, de ettől még az érintettek körében - legyenek orvosok vagy betegek - nagy a bizonytalanság. Megkérdeztük a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökét, mit gondol az ügyeleti pontok számának csökkentéséről, illetve az ellátás biztonságáról.
De azért az egészségtudatosság az orvosi vizsgálatok terén is kezd begyűrűzni az életünkbe, nem csak az életvitelünkben és a táplálkozásunkban. De vajon ki az, aki rendszeresen hajlandó pénzt áldozni az egészségügyi vizsgálatokra, és mennyit? Ennek jártunk utána.
Mindegy hova, de nem megyünk
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utoljára 2016-17-ben – tehát még évekkel a koronavírus-járvány előtt – készített részletesebb felmérést a magyarok egészségmagatartásáról, ami megerősíti a háziorvosok tapasztalatait.
A kutatás azt állapította meg, hogy a 16 évnél idősebbek háromnegyede a vizsgálat évében egyszer sem járt fogorvosnál, a háziorvosát 30 százalék nem kereste fel, szakorvosi konzultáción vagy vizsgálaton pedig mindössze 44 százalékuk jelent meg. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen jó a társadalom általános egészségügyi állapota.