Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a múlt héten levélben kereste meg az önkormányzatok azzal kapcsolatban, hogy átadnák-e a fenntartásukban lévő szakrendelőket az államnak. A polgármestereknek néhány napos határidővel kellett döntést hozniuk, többen azonnal egyértelművé tették: nem adják a rendelőket. Az OKFŐ már korábban elkezdett adatokat gyűjteni a még önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőkről. Ma Magyarországon körülbelül a szakrendelők húsz-huszonöt százaléka van önkormányzati tulajdonban – mondta a hvg.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki gyorsan hozzáteszi, hogy a korábbi, 2013-as államosítás nem hozott e téren változást.

Miért lenne jobb gazdája a szakrendelőknek az állam?

Sinkó szerint jelenleg nem látszik, hogy az állam bármilyen garanciával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy jobban tudná működtetni a szakrendelőket az önkormányzatoknál. A szakember úgy látja, a szakrendelőket inkább az alapellátás felé kellene terelni a kórházak helyett. „Hasznosabb lenne, ha szakmai szempontból az eddiginél jobban kapcsolódnának a háziorvosi rendelők és a szakrendelők. Ki kellene találni egy közös finanszírozást a szakrendelőkre és a háziorvosokra, amely mentén érdekeltté tennék ezeket a szakembereket abban, hogy közösen, szakmai protokolloknak megfelelően gondozzák a betegeket, szem előtt tartva azt az elvet, hogy a páciens ne kerüljön kórházba, csak ha valóban szükséges” – mondja Sinkó.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség tavaly júliusban készített felmérése összeszedte, hogy mi történt korábban azokkal a szakrendelőkkel, amelyeket államosítottak. Általánosan elmondható, hogy „az államosított rendelőintézetek működése lomhább lesz, intézkedéseket helyi szinten nem tudnak hozni az ellátás rugalmasan változó igényeihez” – fogalmaz a tanulmány. A példák pedig elég sötét képet festenek:

• A Sátoraljaújhelyi Kórház bezárta a Gönci Szakrendelőt, nem is nyitja újra. A helyieknek pedig komoly nehézséget okoz a legközelebbi szakrendelőhöz való eljutás a hiányos tömegközlekedési lehetőségek miatt.
• A II. kerületi Szakrendelő vegetált mindaddig, amíg a Szent János Kórházhoz volt integrálva, és az önkormányzat át nem vette.
• A MÁV Központi Kórház Rendelőintézetében nem érkeztek műszerek abban a pár évben, mikor nem volt önálló.
• 1983 és 2003 között a XVI. kerületi szakrendelő a Péterfi Sándor Utcai Kórházhoz tartozott. Az épület teljesen leamortizálódott az idő alatt, életveszélyessé vált (egy ablaka ki is esett), az átvételt követően az önkormányzat 500 millió forintot költött rá, két évig tartó felújítás formájában.

Jönnek a választások, nem kéne felheccelni a településeket

Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs nagy ok az aggodalomra, mivel a kormányzat meglehetősen óvatosnak tűnik a szakrendelők államosításának szándékával. Kényszerről még szó sincs, csak puhatolóznak a településvezetőknél. 2013-ban az önkormányzatoknak csupán elenyésző része adta át rendelőit az államnak, és a kormány nem erőltette az elvételt azoknál a településvezetőknél, akik inkább megtartották az intézményeket.

Képünk illusztráció.

MTI / Vasvári Tamás

„Azért is óvatos a kormány a mostani államosítással kapcsolatban, mert a szakrendelők rendkívül színes tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek. Van, hogy a szakrendelőben dolgozó orvosok egyetlen kft.-be tömörülnek, van, hogy külön vállalkozóként dolgoznak, és olyan eset is akad, hogy egy rendelőben minden szakorvos önkormányzati alkalmazottként dolgozik. Nagyon nagy munka lenne ezt átlátni és központosítani” – mondta Sinkó. A szakember úgy véli, hogy a közelgő önkormányzati választások is óvatosságra inthetik a kormányt. „Nem hiszem, hogy az állam szeretné magára haragítani a településvezetőket” – véli Sinkó.

Ezt támasztja alá a Belügyminisztérium pár nappal ezelőtti válasza is, amit az atv.hu megkeresésére küldött, miszerint egyelőre nincsen döntés arról, hogy az állam mindenképpen átvenné-e a szakrendelőket, csak adatokat gyűjtenek. Rékassy Balázs egészségügyi menedzser pedig ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, hogy szerinte a kormányon belül nincsen konszenzus ebben a kérdésben, ezért az óvatosság. Több szakember is úgy látja, hogy az állami kórházaknak a szakrendelők átvétele nélkül is van elég feladatuk és problémájuk, így nem örülnének annak, ha pluszként a rendelők irányítását és működtetését is megkapnák.

Fideszes és ellenzéki polgármesterek is félnek az államosítástól

„A szakrendelők állami fenntartásba vétele álláspontunk szerint együtt fog járni a szakszemélyzet és az orvosok vezényelhetőségével, és semmi akadálya nem lesz a korábbi évek önkormányzati finanszírozásában megvalósult műszeres fejlesztések áthelyezésének” – fogalmazott Pikó András Józsefváros független polgármestere az OKFŐ-nek küldött válaszlevelében. A nyolcadik kerület vezetése még korábban aláírásgyűjtésbe kezdett, jelezve az állam felé: a helyiek nem támogatják a szakrendelő elvételét. Déri Tibor Újpest DK-s polgármestere pedig rendkívüli ülést hívott össze a témában, ahol a közgyűlés úgy döntött, hogy megtartanák a szakrendelőt. „Nincsenek illúzióim, lehetnek még meglepetéseik. De önként nem mondunk le arról, ami az újpestieké” – jegyezte meg Déri Facebook-bejegyzésében. Szintén közgyűlési döntés született a szakrendelő államosítása ellen a XI. kerületben. Újbudán az elmúlt három évben nagyjából 2 milliárd forinttal támogatta a szakrendelő fejlesztését az önkormányzat:

• több mint ezer ultrahangvizsgálatot finanszírozott saját forrásból, hogy a várólisták rövidüljenek
• a megemelkedett rezsiköltségek miatt az idén anyagi támogatást is nyújtott a háziorvosok, gyermekorvosok és fogorvosok számára
• a szakdolgozók megbecsülése és megtartása érdekében, évente 180 millió forint összegben biztosít „újbudai egészségügyi pótlék” címen támogatást

„Ha az ember belép a Csengery utcai rendelőbe (…) kényelmesen elhelyezkedhet a vadonatúj padokon, amikor pedig behívják, új ultrahanggal, röntgenekkel, EKG-val, uroflowméterrel, fiberoszkóppal és számos más korszerű diagnosztikai eszközzel fogják megvizsgálni” – írta ezt már Soproni Tamás Terézváros momentumos polgármestere közösségi oldalán. Soproni úgy véli, hogy ami jól működik, ahhoz nem kell hozzányúlni – ezzel pedig a kerület fideszes képviselői is egyetértenek, hiszen ők is megszavazták a szakrendelők megtartásáról szóló előterjesztést. Niedermüller Péter a szomszédos hetedik kerület DK-s polgármestere pedig azonnal rácsatlakozott Soproniék döntésére. "Örülünk ennek a döntésnek, hiszen mi magunk is érintettek vagyunk, ugyanis ott biztosítjuk az erzsébetvárosiak fogászati és szájsebészeti ellátását. (…) Ezúton is üzenjük a kormánynak: el a kezekkel az önkormányzati rendelőktől!” – írta közleményében Niedermüller.

Soproni Tamás Terézváros momentumos polgármestere

Fazekas István

Az önkormányzatok részéről nem most kezdődött az államosítási szándék elutasítása: a Medicina 2000 felméréséből az is világosan látszik, hogy a válaszadók (a szervezetnek 35 polgármester válaszolt) többsége nem gondolja úgy, hogy jobb helyen lennének a szakrendelők az államnál. A megkérdezettek között nemcsak ellenzéki, hanem kormánypárti és független önkormányzatok is szerepeltek. A felmérésből többek között kiderült, hogy

• Az önkormányzatok attól tartanak, hogy az államosítást követően romlani fog az ellátás szervezettsége.
• Sok helyen a szakrendelőkben működnek az önkormányzat által ellátott alapellátások is, mint például a gyermekfogászat vagy a védőnői szolgáltatás. Az államosítással azonban a szakrendelők távolabb kerülnének az alapellátástól, amivel a teljes egészségügyi infrastruktúra is veszítene működési hatékonyságából.
• Csak a válaszadó 35 önkormányzat az elmúlt három évben 5,85 milliárd forint fejlesztési forrást biztosított rendelőintézetei számára, azonban, ha az állam elvenné a rendelőket, ezek a források kiesnének a rendszerből.

Tavaly nyáron a Budapesti Önkormányzatot Szövetsége pedig egységesen állt ki a szakrendelők megtartása mellett.

Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben

Túry Gergely

A Fővárosi Közgyűlés szerdán szavaz a szakrendelők önkormányzati kézben tartásáról szóló előterjesztésről. A főváros jelenleg két szakrendelőt tart fenn (nőgyógyászat és pszichiátria), illetve a hajléktalanok egészségügyi ellátásában vesznek részt.