Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak, hanem már év közben folyósít 150 milliárd forintot. Ebből 47 milliárdot csak a kórházi koszt feljavítása visz el. Arról, hogy mire elég mindez, és mit kellene tennie a következő kormánynak, Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Nincsen garancia arra, hogy az állam jobb gazdája lenne a szakrendelőknek, ezért számos önkormányzat attól tart, hogy romlana az ellátás színvonala az intézmények elvétele után. Félelmük nem alaptalan, a 2013-as államosítás alapján jól látszik, hogy az átvett intézményekre bezárás és amortizáció várhat.
Az új egészségügyi törvénycsomag szigorítaná az orvosi esztétikai beavatkozásokat, szűkítené az egészségügyben egyéni vállalkozóként dolgozók körét, viszont a mentőtiszteknek is lehetőséget adna arra, hogy halottvizsgálatot végezzenek. Szakértőkkel elemeztük ki, hogy észszerűek-e ezek az ötletek.
Elkezdődött az ágazati stratégiai tervek kialakítása a Belügyminisztériumhoz került egészségügyi államtitkárságon, de nagy reformokra továbbra sem lehet számítani. Szakértők szerint az Orbán-kormánynak hiába volt rá 12 éve, továbbra is csak a politikai kockázatok csökkentését tartja szem előtt: a szakdolgozói munkaerőhiányt kezelik majd, de jelentős többletforrásokra nem számíthat az ágazat. Az Európai Unióban eközben a magyarok költenek a legtöbbet magánorvosokra – hiszen az alapellátásba nem jutnak be.
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Nem véletlen, hogy egyre többen kötnek ki magánrendelésen. Úgy tűnik, ezzel nincs baja a kormánynak, amely még növelné is a magánszolgáltatók számát és vele a magánfinanszírozás arányát. Mindez azonban végérvényesen szegények és gazdagok ellátására osztja a rendszert. Induló sorozatunkban a betegutakat térképezzük fel az állami és a magán-egészségügyi szférában
Egyetlen szót változtattak csupán az adótörvényeket módosító salátatörvényen, de úgy tűnik, annak az egész egészségügyre hatása lesz. A lapunknak megszólaló egészségügyi közgazdászok azt mondják: ezzel a kormányzat kinyitotta a kapukat a magánbiztosítók előtt.
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a recesszió mélyülni látszik, ezért a következő két évre vészforgatókönyvre lesz szükség az egészségügyben.
A mai kórházi struktúra fenntartásához kevés a pénz, ezért szerkezeti átalakítás kell, s a kisebb és hatékonyabb kapacitások miatt felszabaduló forrásokat az orvosok, nővérek bérének emelésére lehet fordítani - nyilatkozta Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász, a szakminiszter tanácsadó testületének egészség-gazdaságtani tagozatának vezetője.
Sokan adtak féléves időt a kormánynak, hogy produkáljon valamit az egészségügyben, de az elvárásoknak nem tudtak megfelelni a kormányzati szereplők - vélekedett Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának projektvezetője az InfoRádió műsorában.
