Egyéni képviselői indítvány formájában kerülne a parlament elé a választási törvény módosítása, amelyen már dolgoznak a Fidesz-frakcióban – mondta el a Mandinernek Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke.

Ahogy arról beszámoltunk, Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy a kormány egy olyan módosító javaslaton dolgozik, amellyel megakadályoznák, hogy a jövőben a választásokon a jelölő szervezetek külföldről kapjanak kampánytámogatást. Ez most csak a pártok számára tilos. Mint Gulyás elmondta, a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás miatt „gyorsan kell lépni”.

A törvény lényege Kósa elmondása szerint az lesz, hogy csak magyar természetes személyektől – azaz sem külföldről, vagy magyar szervezettől nem – fogadhat el anyagi vagy egyéb támogatást minden olyan egyesület, párt vagy egyéb szervezet, amely hivatalosan szeretne jelölő szervezetté válni valamelyik választáson.

Kósa elmondta: „úgy fair”, ha minden szereplő azonos feltételekkel indul a választáson. „El kell érni, hogy külföldiek anyagilag ne befolyásolják a voksolás folyamatát, ahogy olyan szereplők sem, akik bár nem alanyai a választójognak (például vállalatok, befektetők), mégis jelentős érdekeik fűződhetnek az választáshoz.”

Kósa elmondta azt is, ha életbe léptetik az új szabályokat, azok betartását, ahogy a pártok esetén, az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.

Az ügy előzménye, hogy pár hónapja kiderült, a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom és más szervezetek csaknem 4 milliárd forint támogatást kaptak Amerikából, az Action for Democracytól.

Nem is az ellenzéki kampányra kapták a 2 milliárdot, ezek politikamentes szerződések voltak - állítja a DK-közeli médiavállalkozó

Hazug vádnak nevezi a kormánykritikus portál kiadója azt a titkosszolgálati jelentést, amely szerint az ellenzéki kampányba ment a céghez az Action for Democracytól és egy svájci alapítványtól érkezett 1,97 milliárd forint. Ez állítólag politikamentes piaci megbízások ellenértéke volt, de hogy milyeneké, azt a korábban a Pegasus kémszoftverrel is megfigyelt cégvezető, Páva Zoltán már nem árulta el.

Márki-Zay, illetve az ellenzéki pártok azt állították, pártokat nem finanszíroztak a pénzből (tehát tiltott tevékenységet nem végeztek), az Action for Democracy nevében pedig Korányi Dávid azzal érvelt, a pénzt nem konkrétan a választási kampányra küldték, abból „felvilágosító kampányok" készültek. Ezeken a plakátokon, hirdetéseken nem volt pártlogó.

Az ügy miatt beindult a kormánypropaganda (guruló baloldali dollárokat emlegettek), és nemzetbiztonsági vizsgálat is indult. A Rogán Antal felügyelete alatt álló Nemzeti Információs Központ készített egy jelentést, amit aztán nyilvánosságra is hoztak. Ez hozzáértők szerint a politikai pamflet kategóriájába tartozik. Azt sem sikerült bizonyítani, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak közük lenne ehhez. A dokumentum nyilvános adatbázisokból, sajtóból összeollózott, híresztelésekkel felturbózott anyagnak tűnik, ám ahogy azt tavaly decemberben megírtuk, a kormányzati propaganda céljait kiválóan szolgálja.

Jelentős erődemonstrációt tart a hatalom, pedig csak azzal élt az ellenzék, amivel a CÖF

Újfajta "szabadságfinanszírozóvá" válna a Korányi Dávid vezette Action for Democracy, amelynek 3 milliárd forintos támogatását a titkosszolgálatok is vizsgálják. Bár az érintettek azt állítják, nem fordult elő tiltott pártfinanszírozás, igazán súlyos következménye annak sem lenne. De mit léphet ezek után a Fidesz, amely óriási belpolitikai botrányként tálalja a történteket?