Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a polgári engedetlenségi megmozdulások miatt kirúgott pedagógusok ügyében – közölte Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy a normakontroll kezdeményezéséhez ötven parlamenti képviselő aláírása kell, ezért Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője még pénteken levélben kéri arra a többi ellenzéki pártot, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az MSZP a pedagógusok oldalán áll, és mindenki oldalán, aki jogfosztást szenved el a kormány részéről – mondta Kunhalmi, aki a videójában rögtön követelte a még nem is véglegesített és el sem fogadott státusztörvény visszavonását. Szerinte a törvényjavaslatban szereplő modell pedagógus-, diák- és oktatásellenes. A javaslatot rabszolgatörvénynek nevezte.
Kunhalmi szerint a kormányzat célja az, hogy a kritikusan fellépő pedagógusokat véglegesen elhallgattassák vagy teljesen kitakarítsák, kiűzzék a rendszerből.
A státusztörvényről, a tanárok és az oktatás helyzetéről Törley Katalin, az egyik kirúgott tanár beszélt nemrég a Fülkében:
A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett – nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.
Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.