Néhány órával a Kormányzati Tájékoztatási Központ esti bejelentése után a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy mennyit kereshetnek maximálisan a minisztériumok vezetői. A minimális tételeket nem emelték meg.
A hvg.hu áprilisban már beszámolt az akkor közzétett tervezetről, amely azzal indokolta az illetmények emelését, hogy „az illetménytáblák a 2019. január 1-jei hatálybalépésük óta nem változtak”.
Így például a közigazgatási államtitkárok fizetésének felső határa most 1,9 millió forintról 2,5 millióra nő (+32%), a helyettes államtitkároké 1,65 millióról 2,1 millióra (+27%), a főosztályvezetőké 1,5 millióról 2 millióra (+33%). A legalacsonyabb rang a táblázatban a hivatali tanácsos, az ő legmagasabb juttatásuk 350 000 forintról 500 000-re nő, ami 43%-ot ugrást jelent. Az emelés azonban sehol nem automatikus, csak adható.
A kormányrendelet nem szól arról, amit az esti közlemény viszont hangsúlyoz: „a háborús helyzetre tekintettel a kormány úgy biztosítja a minisztériumi kormánytisztviselői béremelés fedezetét, hogy elrendeli a minisztériumi álláshelyek 10 százalékának elvonását, és az ezáltal felszabaduló bértömeg fordítható béremelésre. Ez a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy leginkább a betöltetlen, üres minisztériumi álláshelyek bérfedezetét fordíthatják béremelésre, tömeges elbocsátás nem várható.”
Minden tizedik minisztériumi állást megszüntet a kormány
Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, ám alkalmazottainak anyagi megbecsültségéből erre nemigen lehetne következtetni. A különböző karok dolgozói hónapok óta a nyilvánosság előtt is küzdenek valódi béremelésért.
(Címlapképünk illusztráció.)
