Hiába lesz az uniós soros elnöke, nem kerülheti el a jogállamisági meghallgatásokat a magyar kormány
Az unió soros elnökségét hamarosan betöltő Spanyolország és Belgium is támogatja, hogy folytatódjon a hetes cikkelyes eljárás, és meghallgatásokat is terveznek a Tanácsban – derült ki a témában tartott stockholmi konferencián. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok nem akarják napirenden tartani a jogállamiság témáját, csak egy kicsit máshogy képzelik. Ha pedig szükség van rá, Varga Judit akár hetes cikkelyes coach is szívesen lesz.
Bár az Európai Parlament június elején határozatban mondta ki, hogy Magyarországot nem tartja alkalmasnak az Európai Uniós soros elnökségre, a dolgok jelenlegi állása szerint teljesen kizártnak tűnik, hogy az állásfoglalásuknak bármilyen következménye legyen. Hogy ez miért van így, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
Tényleg vállalhatatlan, ha Magyarország lesz a EU soros elnöke?
Semleges vendéglátó, aki az unió munkájának folytonosságáért felel - röviden így lehetne összefoglalni az EU soros elnökségének feladatait. Magyarországra 2024 második félévében kerül sor, az Európai Parlament azonban csütörtökön nagy többséggel szavazta meg azt az állásfoglalást, amely megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e rá.
Az unió soros elnökségét néhány nap múlva, július 1-jén Spanyolország veszi át, őket Belgium követi, Magyarország pedig 2024 második felében jön. Ez a három ország alkotja az úgynevezett elnökségi triót is. Ennek lényege, hogy a folyamatosság érdekében a tagjai maguk között egyeztetik a legfontosabb témákat, amelyeket a másfél év alatt prioritásként kezelnek majd. Az érdekességek éppen itt kezdődnek: a spanyol-belga-magyar hármas egyik ilyen témája ugyanis éppen a jogállamiság lesz.
Önmagában ez még nem lenne különleges, hiszen a jogállamiságról szóló párbeszéd évek óta zajlik az Európai Unióban. Csakhogy Magyarországnak elnökként úgy kell majd kiemelt témaként kezelnie a közös uniós értékeket, hogy azok megsértése miatt jelenleg két eljárás is zajlik ellene. Az egyik az Európai Parlamentben indított hetes cikkelyes eljárás, a másik pedig az Európai Bizottság által tavaly megindított kondicionalitási mechanizmus – utóbbi miatt jelentős uniós forrásokhoz nem férünk hozzá.
Hogy ez milyen nehézségeket jelenthet a gyakorlatban, arra éppen a hetes cikkely a legjobb példa. Ebben az eljárásban a korábbi elnökségek – például a svéd vagy a finn – többször is meghallgatást tartottak, amelyeken Varga Judit igazságügyi miniszternek kellett válaszolnia a tagállamok kérdéseire. Elviekben tehát még az is megtörténhetne, hogy a jövőre esedékes magyar elnökség alatt, a magyarok által vezetett Tanácsülésen egy magyar miniszternek kell válaszolnia a jogállamisági kritikákra – lehetőség szerint Budapesten.
Azért csak elviekben, mert azt mindig adott elnökség dönti el, hogy rendez-e meghallgatást egy témában, és nehéz lenne elképzelni, hogy a magyarok saját magukat akarnák kellemetlen helyzetbe hozni. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jogállamiság ne lenne majd téma a magyar elnökség alatt.
Jó az irány, de ez még kevés
Bár az elnökségi trió közös programja még nem nyilvános, a héten több fontos részlet is kiderült róla Stockholmban, ahol Varga Judit részvételével a demokráciáról és a jogállamiságról tartott nemzetközi tanácskozást a most záruló svéd elnökség.
A találkozón részt vett Didier Reynders, az Európai Bizottság (EB) igazságügyi biztosa is, aki már bevezetőjében utalt arra, hogy az Európai Bizottság már nem veszi félvállról, ha egy tagállam nem tartja be az uniós alapszerződésében rögzített értékeket. Ezek szankcionálásához az eszközeik is megvannak, így indulhatott el Magyarország ellen az uniós költségvetés védelmében a kondicionalitási eljárás, a lengyelek ellen pedig nemrég történelmi kötelezettségszegési eljárást indítottak, mert az orosz befolyást vizsgáló törvényük megsérti az unió alapvető értékeit.
„Az Európai Unióhoz való csatlakozás minden tagállam szabad döntése volt, senkire sem erőszakolták rá” – mondta Reynders, aki arra is emlékeztetett, hogy a belépéssel azt is vállalták a tagállamok, hogy betartják az EU alapszerződésében foglaltakat.
A biztos hozzátette, hogy néhány hét múlva immár negyedik alkalommal publikálják az EB jogállamisági jelentését, amelyet további párbeszéd követ majd. Reynders a hetes cikk szerinti meghallgatásokat is támogatja egészen addig, amíg „fennállnak az ezzel kapcsolatos problémák”. Külön megemlítette a nemrég hatályba lépett magyar igazságügyi csomagot, amelyet úgy jellemzett, hogy az egy „jó lépés a jó irányba, de még nem jelenti folyamat végét”. Azt pedig ő is leszögezte, hogy
addig nem indulhatnak el a helyreállítási alap kifizetései sem, amíg a magyar kormány teljesen végre nem hajtja az ehhez feltételként szabott szupermérföldkövekben foglaltakat.
A beszélgetésen az is hamar kiderült, hogy a magyar kormány valószínűleg a jövőben sem fogja megúszni a hetes cikkes meghallgatásokat. A spanyol elnökség nevében Pascal Navarro, az uniós ügyekért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a céljuk, hogy a jogállamiság minden általuk vezetett tanácsülésen szóba kerüljön. Emellett folytatni fogják a hetes cikkes meghallgatásokat is, amelyek a tervek szerint valamikor novemberben lesznek majd.
Hasonlóan fogalmazott a 2024 januárjában kezdődő belga uniós elnökség képviseletében Andy Detaille, a belga külügyminisztérium jogállamiságért felelős igazgatója. „A jogállamisági elvek nem képeznek tárgyalási alapot, és nem lehet közülük válogatni” – jelentette ki, és azt is megígérte, hogy a belgák is folytatják az erről szóló párbeszédet, valamint meghallgatásokat is terveznek.
Szmogot szmoggal
A spanyol és a belga kollégák után következett Varga Judit, aki rögtön egy hasonlattal kezdte a beszédét.
Itt akár én lehetnék a személyes hetes cikkelyes coach, hiszen csak nekem van arról első kézből tapasztalatom, hogyan is működik a jogállamisági eljárás a gyakorlatban”
– mondta. Arra is emlékeztetetett, hogy ha annak idején az európai parlamenti szavazáson a tartózkodásokat is beszámolják, akkor ma nem is lehetne hetes cikkes eljárásról beszélni. (Az erről szóló magyar keresetet később az Európai Unió Bírósága utasította el – a szerk.)
Varga hozzátette, hogy a jogállamisági párbeszédet ők is folytatni akarják, az ő értelmezésükben ugyanakkor a demokrácia azt is jelenti, hogy tiszteletben tartják az állampolgárok akaratát, akik megválasztottak egy kormányt.
Varga Judit a hvg.hu-nak sem tudta megmondani, mikor jöhetnek pontosan az uniós pénzek
Az igazságügyi miniszter a hvg.hu-nak Stockholmban azt közölte, hogy az igazságügyi csomagot ráerőltették Magyarországra, és az Európai Bizottságon belül nincs arra szándék, hogy lezárják az ügyet. Az viszont nem kérdéses, hogy lesz magyar uniós elnökség 2024-ben.
„Magyarország a 2024 második félévében esedékes uniós elnöksége alatt keményen dolgozik majd azért, hogy fenntartsák és megerősítsék az Európai Unió alapvető értékeit, így a jogállamiságot” – ígérte. A magyar elnökség ennek érdekében négy célkitűzést fogalmazott meg.
„A jogállamisági viták ma már olyannyira szövevényesek, mint a szmog. Ezért mi úgy döntöttünk, hogy a szmog ellen csak szmoggal lehet védekezni” – használt egy meglehetősen fura, és lefordíthatatlan, angol nyelvű hasonlatot. A szmog ez esetben az angol standards (standardok), methodology (módszertan), ownership (tulajdonjog) és governance (kormányzás) szavak rövidítése.
Ennek lényege a miniszter szerint az, hogy ahhoz, hogy az EU értékközösséggé váljon, egyértelmű standardokra van szükség, amelyek megalkotása a tagállamok feladata. Az uniós intézmények számára is meg kell határozni ilyen standardokat, az intézményeknek pedig olyan eszközöket kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy ők maguk is megfeleljenek ezeknek a követelményeknek.
Varga Judit állásfoglalása szerint a módszertanra azért van szükség, hogy azonosítsák a jogállamisági jogsértéseket és biztosítsák az intézkedések szükségességét és arányosságát. „A média által keltett hisztéria és boszorkányüldözések” helyett objektív eljárásokra van szükség – mondta.
A miniszter azt is kijelentette, hogy a jogállamisági mechanizmusok csak akkor működnek, ha az érintett intézmények és tagállamok úgy tekintenek azokra, hogy értük vannak, és velük együttműködésben alkalmazzák azokat. Ellenkező esetben megosztottságot és kölcsönös bizalmatlanságot szülnek. Ezért újra fel kell fedezni a konszenzus kultúráját.
Negyedikként, Magyarország az uniós soros elnökeként arra fog törekedni, hogy ismét a Tanács váljon a jogállamisággal kapcsolatos eljárások központjává. „Az EU értékközösség. A korábbi magyar elnökség tapasztalatára és „partnereink munkájára is építve, a kölcsönös bizalom és tisztelet erősítéséért dolgozunk” – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország vezethet-e majd a jogállamiságról szóló párbeszédet, miközben folyamatban van ellene a hetes cikkes eljárás, Varga azt mondta: a téma számukra is prioritás, nem is lehet kérdés, hogy foglalkozzanak-e vele. Majd mindenkit megnyugtatott, hogy a magyar kormány 2011-ben már bizonyította, hogy képes ellátni az elnökségi feladatait. Szerinte
az, hogy most is ugyanaz a kormány van hatalmon, ugyanaz a miniszterelnök, sőt több miniszter is, mint 13 évvel ezelőtt, a stabilitás záloga”.
A magyar elnökség alkalmatlanságáról állásfoglalást megszavazó európai parlamenti képviselőknek – köztük az őt kérdező holland Sophie in’t Veldnek – pedig azt üzente: az európai parlamenti választások közeledtével mindent meg fog tenni, hogy az európai konzervatívok legyenek majd többségben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
