„A magyar soros uniós elnökség a legnagyobb biztonságban van” – üzente kedden a Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.

Alapesetben meglepő lenne, hogy erről így biztosítani kell a közvéleményt, hiszen az unió – egész pontosan a tagállamok kormányaiból álló, szakminiszteri formációiban a végső döntések meghozatalában kulcsszerepet játszó Tanács – elnöksége nem egy opció, létezését az unió alapszerződése garantálja. Az elnökség hathavonta rotálódik a tagállamok között, ez alatt a fél év alatt mindig az adott ország vezeti a tanácsüléseket – vagyis az uniós tagállamok különböző miniszterei közötti találkozókat. (Az egyetlen kivétel a külügyminiszteri tanácsülés, amit mindig a külügyi főképviselő vezet, illetve az állam- és kormányfők csúcstestülete, az Európai Tanács, amelynek szintén van egy elnöke, a belga Charles Michel. Orbán Viktor tehát nem vezetne EU-csúcsot.)

A magyar kormányra jövőre, 2024 második felében kerül majd a sor, ennek érdekében már tavaly óta folynak az előkészületek. A magyar elnökség még külön kormánybiztost is kapott Kovács Zoltán kormányszóvivő személyében, aki az operatív feladatok előkészítéséért és lebonyolításáért felel.

Kovács Zoltán

MTI/Soós Lajos

Az, hogy Varga Judit most mégis magyarázkodásra szorult, egy egészen különleges fejlemény: az Európai Parlament hét pártja közül öt egy olyan határozattervezetet nyújtott be a magyarországi jogállamiság helyzetéről, amely megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes-e ellátni az elnökség feladatait.

Az EP ebben arra hivatkozik, hogy az unió alapértékeinek megsértése miatt

• Magyarország ellen 2018 óta folyik az úgynevezett hetes cikk szerinti eljárás,
• a kondicionalitási eljárásban pedig a hazánknak járó uniós pénzek jelentős részét befagyasztották.

Tét nélkül

Az állásfoglalásról szerdán vitázott, csütörtökön pedig szavazott az Európai Parlament, amely nagy többséggel fogadta azt el. A végeredmény azonban legfeljebb politikai nyomásgyakorlásnak lehet jó. Bár Daniel Freund, német zöldpárti EP-képviselő, az állásfoglalás társszerzője a Politico hírlevelének úgy nyilatkozott, hogy a Parlament a vitákban bojkottálhatja a magyar elnökséget, az ügyben a döntés a Tanács kezében van.

Mivel azonban – ahogy azt már említettük – a soros elnökséget az EU alapszerződése garantálja, elvenni ők sem tudják, legfeljebb elhalaszthatják, bár ennek is csekély a valószínűsége.

Arról, hogy ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésre, nemrég a holland Meijers Commission tett közzé egy elemzést. Ebben nem csak Magyarországra térnek ki, hiszen a hetes cikk szerinti eljárás Lengyelország ellen is zajlik, ráadásul a lengyel elnökség éppen a magyart követi a sorban.

A soros elnökök nem teljesen egyedül dolgoznak, 2009 óta létezik a hármas elnökségek, vagyis az úgynevezett elnökségi triók rendszere. Ennek lényege, hogy a folyamatosság érdekében három egymást követő elnökség összehangolja a kiemelt témákat. A magyar elnökség mellett ez a két másik tagország Spanyolország és Belgium, a spanyolok idén júliustól december végéig, a belgák a jövő év első felében, vagyis az EP-választás idején töltik be ezt a tisztséget. A Meijers Commission szerint lehetőség lenne arra is, hogy a trión belül a két másik tagállam átvegye azokat az ügyeket, amelyek a jogállamiságot érintik, ennek azonban szintén kicsi a valószínűsége.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b8), Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (b9) és Ulf Kristersson, az EU soros elnökségét betöltő Svédország miniszterelnöke (b10) a háromoldalú szociális csúcstalálkozó kezdetén Brüsszelben 2023. március 22-én.

MTI / EPA / Olivier Hoslet

Még ha jogilag lehetne is élni a fenti eszközökkel, kizártnak tűnik, hogy a Tanács érdemben foglalkozzon bármelyikkel is. Keddi ülésük után Jessica Roswell, a jelenlegi elnökséget betöltő svéd kormány uniós ügyekkel foglakozó minisztere azt mondta, egyáltalán nem tárgyaltak a kérdésről.

Az EP-t Varga Judit is élesen támadta. A miniszter szerint a képviselők nem tisztelik sem a demokráciát, sem a jogállamot, kezdeményezésük pedig egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel".

Az asztal őre

A vitával kapcsolatban azonban adódik még egy kérdés: érdemes-e egyáltalán ekkora figyelmet fordítani arra, hogy ki az unió soros elnöke, és valóban akkora veszélyt jelent-e a magyar elnökség, mint ahogy azt az Európai Parlament állítja.

A soros elnökség ugyanis nem azt jelenti, hogy abban a félévben egy adott tagország vezető szerepet, vagy lényegesen nagyobb hatáskört kap, ez sokkal inkább egy háttérfeladat. Az elnöke a tanácsi üléseket vezeti – ezalatt azt értjük, hogy például az uniós belügyminiszterek tanácskozását Pintér Sándor, vagy az agrárminiszterekét Nagy István vezényli le – de ez nem azt jelenti, hogy a döntéseket is ő hozza. A soros elnök az Európai Unió napirendjének folytonosságáért is felel, hivatalos és informális találkozókat rendez többnyire Brüsszelben vagy a soros elnökséget betöltő országban.

Mindezt ugyanakkor az előírások szerint „becsületes közvetítőként”, semlegesen kell tennie, és saját nemzeti érdekei fölé kell emelkednie.

A Tanács saját honlapja egy hasonlattal is él, eszerint az elnökség olyan, mintha valaki egy vacsorát rendezne, és gondoskodna arról, hogy a vendégek mind harmóniában gyűljenek össze, az étkezés alatt hangot adhassanak nézeteltéréseiknek, de végül jó hangulatban és közös célokkal távozhassanak.

Célokat amúgy maguk a hármas elnökséget ellátó tagországok is kitűznek: közösen határozzák meg azokat a témákat, amelyekkel a 18 hónapos időszak során a Tanács foglalkozni fog. Ez alapján a három ország mindegyike elkészíti saját részletesebb féléves tervét.

A magyar prioritásokat Varga Judit már bemutatta: szerepel köztük a versenyképesség javítása, a demográfiai kihívások kezelése, az uniós bővítési folyamat előmozdítása, az illegális migráció elleni küzdelem, a védelempolitika uniós szintű erősítése, a kohéziós politika és a következő 7 éves uniós költségvetés. Varga Judit ígérete szerint ezek közé – az Európai Parlament állásfoglalására reagálva – az is bekerül, hogy a jogállam, a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában is ellenőrizze.

Reviczky Zsolt

Az, hogy fél év alatt ezekből mit lehet egyáltalán elérni, nem világos. Svédország például négy prioritást határozott meg a tanácsi elnöksége alatt végzendő munkához: biztonság és egység, versenyképesség, zöld átállás és energetikai átmenet, valamint demokratikus értékek és jogállamiság. Ez utóbbi közé tartozott például az is, hogy napirenden hagyták a Magyarország ellen folyó, hetes cikk szerinti eljárás meghallgatásait is. Az egymást követő magyar és lengyel elnökséggel kapcsolatos félelmek egyike éppen az, hogy ezek egy évig parkolópályára kerülnek, hiszen ki akarna saját maga ellen meghallgatást tartani egy olyan tanácsülésen, amit éppen ő vezet.

Fontosabb dolgok

A magyar uniós elnökséggel kapcsolatban azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Budapest éppen akkor veszi majd át a stafétabotot, amikor ennél sokkal fontosabb dolgok is történnek majd az Európai Unióban. Az európai parlamenti választásokat június 6–9. között tartják, vagyis alig egy hónappal a magyar elnökség kezdete előtt. Újraválasztják az Európai Bizottságot is, és az EP-képviselők között is nagy lesz a mozgolódás, akár olyanokat is leválthatnak, akik eddig kifejezetten a magyar ügyekkel foglalkoztak.

Hogy az ebben időben szétosztott fontos pozíciók betöltésében milyen szerepet játszhat az Orbán-kormány, az egyelőre kétséges. Magyarország számára ilyen szempontból az egyik legfontosabb az új Európai Bizottság elnökének személye lesz, őt azonban az uniós tagállamok állam-és kormányfői jelölik majd az Európai Tanácsban.

Némileg gyengíti a magyarok pozícióját az is, hogy éppen elnökségének kezdetére várható az Európai Bíróság döntése a homofób – vagy a kormány szerint gyermekvédelmi – törvény ellen indított kötelezettségszegési eljárásban is, amelyhez 15 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott. Ha a bíróság elmarasztalja Magyarországot, az nyilván nem vet túl jó fényt Budapestre.

Ha minden kötél szakad, az uniós elnökséget persze az ország népszerűsítésére is lehet használni. Amikor Magyarország utoljára, 2011-ben betöltötte ezt a tisztséget, a fő helyszín éppen Gödöllői Királyi Kastély lovardája és barokk istállója volt, hasonló reprezentáció pedig most is várható. Ebből a szempontból azonban a 12 évvel ezelőtti elnökség nem volt túl szerencsés: az EU elhalasztotta az ekkorra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, vagyis lényegében az egyetlen olyan állam-és kormányfői találkozó is elmaradt, melyet Magyarországon rendeztek volna meg.