Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A hírszerzőink szerint nem volt jelentősége – állította Orbán Viktor Jevgenyij Prigozsin puccskísérletéről a német Bildnek adott exkluzív interjúban. A miniszterelnök szerint az, hogy ilyesmi előfordulhat az országban, egyértelműen mutatja Putyin gyengeségét, ám az, hogy a puccs 24 órán belül véget ért, éppenséggel az orosz elnök erejét bizonyítja.
Aki arra spekulál, hogy Putyint leváltják, vagy megbukik, az nem ismeri az orosz népet és az orosz hatalmi struktúrákat” – mondta.
Ennek vége, de a háború folytatódik – mondta Orbán, aki utána közölte, hogy csakis a béke szempontjából vizsgálja a háborút és a puccs nem olyan esemény, ami közelebb hozza a békét, így nincs jelentősége. A legfontosabb elérni a tűzszünetet és valahogy békét kötni – jelentette ki.
Orbán az interjú alatt propagandának minősítette az orosz kormányzat mások által vélelmezett gyengeségét, ám az oroszbarátság vádját provokációnak tekintette. Szerinte ő a magyarokért küzd és nem érdekli sem Putyin, sem Oroszország.
A háborút elmondása szerint realistaként értékeli és bár nem akar olyasvalakinek tűnni, aki ne remélné, hogy az ukránoknak esélyük van a túlélésre, de szerinte az a fajta együttműködés, ami Ukrajna és a Nyugat között zajlik, kudarcot vallott.
Az ukránok hamarabb fogynak ki a katonákból, mint az oroszok” – jelentette ki.
Ezután megismételte azt az orosz propagandaszólamot, hogy mindent Amerika irányít és Ukrajna már nem egy szuverén állam, hiszen sem pénze, sem fegyverei nincsenek és csak azért tud harcolni, mert a Nyugat támogatja őket, így tehát akkor lesz béke, amikor az amerikaiak úgy döntenek.
Az újságíró szembesítette vele, hogy amennyiben a NATO az ő tanácsait követte volna a háború elején, akkor Ukrajna teljes egészében oroszok megszállta terület lenne mostanra. Orbánt azonban ezzel sem lehetett kizökkenteni, szerinte ez csupán egy mindenféle bizonyítékot nélkülöző feltevés.
Ezt követően azt kérdezték meg a magyar kormányfőtől, hogy mikor beszélt utoljára Putyinnal, amire a miniszterelnök azt felelte, hogy 2022 februárjában, néhány héttel a háború kitörése előtt. Ez azonban nem igaz, ugyanis Orbán Viktor telefonon még 2022 tavaszán is egyeztetett az orosz elnökkel, többek között a bucsai mészárlás is szóba került közöttük.
Ezt követően Orbán továbbra is azt sulykolta, hogy az Egyesült Államoknak kellene tárgyalnia az oroszokkal és egy új biztonsági rendszert létrehozniuk, amiben meg kell találni Ukrajna helyét.
Arra a felvetésre, hogy ebben az esetben Putyin győzne és hogy nem menne-e tovább Lengyelország, Észtország, vagy Litvánia ellen, Orbán szerint Putyin ilyet azért nem tenne, mert a háború bebizonyította, hogy a NATO erősebb Oroszországnál.
A magyar miniszterelnök ugyanakkor háborús bűnösnek sem tartja Putyint, mivel ha valakit azzá minősítenek, azzal nem lehet tárgyalni, így ilyesmiről jelenleg teljességgel helytelen beszélni.
