Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A magyaroknak fontosabb az orosz gáz, mint a szankciók, de nem bíznak sem Putyinban, sem Zelenszkijben, csak a NATO-ban – ez derül ki legalábbis az amerikai Pew Research Center 24 kutatásából, amit 24 országban végeztek el. A Putyin elnök megítélését firtató kérdésből kiderült, hogy a magyarok nagy többsége (79%) kevéssé bízik az orosz elnökben, és csak 19 százalékuk gondolja ennek ellenkezőjét. Bár ez a „csak” meglehetősen relatív, ugyanis ez az arány Lengyelországban egy, Svédországban pedig három százalékot mutat, ugyanakkor Görögországban meg 29-et.
A magyarok többsége (73%) úgy általában véve is negatív véleménnyel van Oroszországról, feltehetően Sándor Fegyir is erre gondolt, amikor egy szombati interjújában kijelentette, hogy a magyarok 73 százaléka az ukránok győzelmét fogja ünnepelni a kocsmákban. A maradék esetében pedig 23 százalék, akiben pozitív kép él Oroszországról, mely arány a lengyeleknél továbbra is egy, a svédeknél három, míg a görögöknél 32 százalék.
A magyar megkérdezettek elsöprő többsége, 76 százaléka gondolja azt, hogy az orosz olaj- és gáztartalékokhoz való hozzáférés kérdése fontosabb, mint az ukrajnai háború miatt a kemény kéz politikáját folytatni Moszkvával szemben. Ez a szám a legmagasabb a felmérésben részt vett 11 ország közül, még Indiában is csak 71 százalék gondolta ugyanígy, Európában ugyanakkor a legközelebb ehhez Görögország jutott a maga 60 százalékával, a harmadik helyre az öreg kontinensen pedig az olaszok futottak be 40 százalékkal.
Drámai fordulat Zelenszkij megítélésében tapasztalható, ugyanis a kutatásban megmért 24 ország közül Magyarországon bíznak a legkevésbé Volodimir Zelenszkijben, még a nálunknál eddig jellemzően oroszpártibb állásponton lévő görögöknél is a megkérdezettek 28 százalékának van valamilyen szintű bizodalma az ukrán elnökben, addig ez az arányszám a magyarok körében mindössze 11 százalék. Itt azért nagyon nehéz nem arra gondolni, hogy eredményes munkát végzett az orosz propagandaszólamokat is lelkesen közvetítő, egyébként közpénzzel alaposan kitömött kormánypárti médiagépezet.
A 11 NATO-tagállam közül bár a 62 százalékos átlag alatt, de még így is többségben (56%) voltak azok a magyarok, akiknek kedvező a véleményük az északatlanti katonai szervezetről.
A világ vezetői közül pedig Emmanuel Macronról hiszi el a legtöbb magyar (30%), hogy alapvetően helyesen cselekszik a nemzetközi ügyek vonatkozásában. A francia elnököt követi a német kancellár Olaf Scholz 27 százalékkal, majd érkezik Joe Biden és Vlagyimir Putyin fejenként 19-19 százalékkal.
