Nem tartanak népszavazást azokról az oktatásügyi kérdésekről, amelyeket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nyújtott be még márciusban a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB), miután az Alkotmánybíróság felülírta a Kúria korábbi döntését – szúrta ki a 24.hu. A szakszervezet beadványában az alábbi öt kérdés szerepelt:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy állami fenntartású általános iskolát csak a felvételi körzet szerinti településen megtartott helyi népszavazás támogató döntése esetén lehessen megszüntetni?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy köznevelési intézményben tanórai foglalkozást csak pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel rendelkező személy tarthasson?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelési intézményben ötödik évfolyamtól tantárgyat csak az adott tantárgynak megfelelő szakos tanár taníthasson?
• Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

Az NVB azonban egyik kérdést sem hitelesítette, mert nem tartották elég egyértelműnek őket. „A kérdés mögöttes tartalma mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai jellegű, ebből adódóan a választópolgár a nyelvtanilag egyszerűen megfogalmazott kérdésre történő válaszadás során nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit” – indokolták a döntést, ami miatt a szakszervezet felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához.

Az utolsó két kérdés esetében a Kúria a PSZ-nek adott igazat, ugyanis szerintük ezek „egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint értheti”.

Ezek után került az ügy az Alkotmánybírósághoz, akik megállapították, hogy „a Kúria jogértelmezése valóban túlterjeszkedik az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor kitágítja az értelmezési kereteket”. Szerintük ugyanis az a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi-, és idődimenzióját tágítja ki, mert megelégszik azzal, ha a kérdések csak a kampányidőszakot követően, a szavazás napján egyértelműek az állampolgárok számára. Az Alkotmánybíróság ezért a támadott kúriai végzést megsemmisítette, így nem lehet népszavazást tartani a fent említett egyik kérdésről sem.