szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Európa-szerte egyre gyakoribbak a heves és folyamatos zivatarok, a pusztító viharok és a meghökkentő méretű jégdarabok potyogása az égből - nyáron is. Megkérdeztük az Országos Meteorológiai szolgálatot, mi ennek az oka.

Az elmúlt napok és hetek heves időjárásai szokatlanok voltak a nyári hónapokban a mediterrán térségben és Közép-Európában is. A hírek Olaszország északkeleti tartományairól, majd később több területéről is teniszlabda méretű jégesőről számoltak be, de hazánkban is jellemzőek voltak a tartós zivatarok, viharok, a szélsőséges időjárás. Az okozott károkról és sérülésekről a hvg.hu is több ízben beszámolt.

Éppen ezért megkérdeztük az Országos Meteorológiai Szolgálatot, milyen természeti okok állhatnak a szokatlan időjárás hátterében, pontosan milyen légköri változások okoznak ilyen tartósan szélsőséges időjárást, hogyan alakulnak ki az ilyen méretű jégdarabok.

Az OMSZ magyarázata szerint a heves események kiváltó oka a légköri áramlás és nedvességi és labilitási viszonyok egy speciális együttállása, amely meghökkentően nagyméretű jégdarabokat képes életre hívni. Közép-Európában és a mediterrán térségben létrejött egy úgynevezett JET-stream, amely egy erős kanyargós légáramlat a Föld felszíne felett, ehhez pedig kapcsolódott a talaj közepén több frontrendszer. Ez a környezet kifejezetten kedvez az olyan szélsőséges időjárási tényezők kialakulásának mint a szupercella, amitől kialakulhatnak akár többórás zivaratok is. Az ilyen időjárási tényezők hozhatják magukkal a heves szélrohamokat, a felhőszakadást és jelentős jégeső kialakulását is.

De mitől lesznek ekkorák a jégdarabok?

A létrejövő szupercellákban tartósan elkülönülő le- és feláramló csatornák keletkeznek, ha a jégszemek a feláramlási csatornában hosszú ideig tartózkodnak, megnőhetnek akár 5-10 cm méretű darabokra is.

Az OMSZ válasza szerint a heves események a European Severe Weather Database ábrája alapján Franciaország délkeleti részétől Észak-Olaszországon, Szlovénián, Horvátországon, Szerbián át egészen Románia déli részéig húzódik. Ezt a területet, az Alpok előterétől az Adria északi részéig tartó részt a szakzsargon szupercella folyosónak is hívja. Az OMSZ azt is hozzátette, ugyan a mostani hírek erre a részre koncentrálódtak, de az ilyen légköri feltételek nem területfüggők, így bárhol kialakulhatnak.

Félhetünk-e attól, hogy általános lesz a jövőben az ilyen időjárás?

Simon Gergő, meteorológus szerint a jelenlegi adatok alapján a légkörben lévő szélsőségek számossága a jövőben növekedni fog. A heves zivatarok, zivatarrendszerek gyakorisága, folyamatossága pedig tartóssághoz vezethet, hiszen az elmúlt időszakban minden nap volt heves időjárási esemény az említett térségben.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a mai napon is felhívta a figyelmet arra, ilyen időjárási környezetben egyre fontosabb figyelni a radarképekt és az előrejelzéseket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!