Rendkívüli ülésre ül össze hétfőn 13 órakor a törvényhozás, noha az Országgyűlés szeptemberig elvileg nem ülésezne, a képviselők nyári szabadságon lennének. Kövér László fideszes házelnök mégis összehívta a rendkívüli ülést, amelyre az ellenzék hat napirendi pontot javasolt, köztük Svédország NATO-csatlakozásának – a magyar parlamentben immár egy éve halogatott – jóváhagyását.
Az ülést a szabályok szerint muszáj volt Kövérnek összehívnia, mivel az előírt 40-nél több, összesen 49 ellenzéki képviselő – a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP, a Párbeszéd és a Jobbik frakciók tagjai, valamint Varga Ferenc független politikus – kezdeményezte a rendkívüli tanácskozást. Az ellenzékiek a NATO-s téma mellett öt további napirendi pontot is javasoltak:
- Az Orbán kormány által tervezett megszorítások miatt a magyar családok megsegítése érdekében szükséges intézkedésekről szóló DK-s javaslat A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény összeférhetetlenségi szabályok szigorítása érdekében történő módosításáról szóló DK-s javaslat
- Az Erasmus- és a Horizont-programok finanszírozásának biztosításáról szóló Jobbik-javaslat
- Magyarország klímavédelmi vállalásainak erősítéséről szóló Párbeszéd-javaslat
- A klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény szélerőművek létesítése érdekében szükséges módosításáról szóló Párbeszéd-javaslat
Egyelőre nem látszik, mit nyer az ország azzal a sajátos külpolitikával, ami az elmúlt évet is jellemezte, mindenesetre a háború és Brüsszel tökéletes bűnbakok a kormányzati hibák és a gazdasági bajok elfedésére. Az orosz kémbank elleni amerikai szankciók ismét bebizonyították, hogy Orbán Viktor csak az erőből ért, ahogy az is világossá vált, milyen politikai veszélyeket rejt Magyarország balkáni kavarása. Nagy fordulat ugyanakkor nincs a láthatáron, de sok múlhat azon, milyen irányba mozdul el a Nyugattal való kapcsolatában Törökország és Szerbia.
A hétfői ülés menetrendje a napirend előtti felszólalások, majd a napirend elfogadása és végül a fenti napirendek tárgyalása lesz. Ám szinte biztos, hogy a napirend előtti felszólalások elhangzása után véget is ér majd az ülés, még mielőtt érdemben elkezdődhetne, mivel a napirend elfogadásához szükség lenne kormánypárti képviselők szavazatára is, de ők várhatóan el sem mennek.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta minap a kormányinfón: a Fidesz-frakció valószínűleg bojkottálni fogja a rendkívüli parlamenti ülést.
A Házbizottság csütörtöki ülésére Kövér László fideszes házelnök olyan előterjesztést nyújtott be, amely az ellenzék 49 képviselője kezdeményezésének megfelelően július 31-ére, hétfőre hívná össze a parlament rendkívüli ülését. Ezen többek között a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról is szavaznának, de aligha fognak, mivel a kormánypártok várhatóan bojkottálják majd az ülést.
Ha így tesz, egyetértésben a KDNp-frakció tagjaival, akkor a kormánypártiak csak azt a korábbi gyakorlatukat követik, hogy politikusaik távolmaradásukkal direkt ellehetetlenítik az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülést, amely így a határozatképtelenség miatt meghiúsul. Ha hétfőn ez történik majd, az 2010 óta a tizenhetedik ilyen alkalom lesz.
A NER elmúlt 13 éves történetében az eddigi tizenhat ellenzéki kezdeményezésű ülés ugyanis kivétel nélkül sikertelen volt. A legutóbbit február 20-án tartották és az akkumulátorgyárak lett volna a téma, de az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd közös politikai akciója kudarcba fulladt, mert ekkor sem mentek el a kormánypárti képviselők:
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.
