Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásán napirenden volt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is – tájékoztatott vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó kijelentette, hogy Magyarország és Törökország között eddig is stratégiai partnerség volt, a felek pedig már korábban megállapodtak arról, hogy ezen együttműködés szintjét kiemelt stratégiai partnerséggé emelik.

Ennek megfelelően a török elnök ismét Budapestre látogat december 18-án, amikor megtartják a felső szintű stratégiai tanács ülését, amelynek során aláírják a megállapodást a kiemelt stratégiai partnerség megteremtéséről és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról – közölte.

„Törökország rendkívül fontos, sőt nélkülözhetetlen szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságában, hiszen a Magyarországra irányuló földgázszállítások egy jelentős része Törökországon, a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezik” - jelentette ki, majd kifejtette, hogy Törökország tranzitszerepe tovább fog erősödni a magyar-azeri földgázszállítási szerződés életbe lépésével, valamint azzal, ha megindul a türkmenisztáni export is Európa irányába.

Mindezek után Szijjártó bejelentette, hogy az energetikai együttműködés azáltal is új dimenzióba lép, hogy Törökországból is elindulhat a földgázszállítás, miután sikerült véglegesíteni a megegyezést az MVM és a Botas között 275 millió köbméternyi gáz jövő évi vásárlásáról.

„Ez a 275 millió köbméternyi földgáz majd hozzájárul az ország energiaellátásának biztonságához, és megteremti a fizikai földgázszállítási kapcsolatot Törökország és Magyarország között” – fogalmazott.

„Erről is tovább fogunk lépni, hiszen most döntés született arról, hogy a török földgáz magyarországi bértárolásáról is megkezdjük a tárgyalásokat” – tette hozzá.

A miniszter végül beszámolt arról is, hogy szóba került Svédország NATO-tagságának ratifikációja is, és emlékeztetett rá, hogy a magyar és a török parlament is nyári szünetet tart, így majd ősszel válhat újra aktuálissá a napirendre vétel kérdése.

„Abban maradtunk, hogy folyamatos egyeztetésben és kapcsolatban maradunk, tájékoztatjuk egymást a nemzeti parlamenti eljárások állásáról, illetve folyamatairól” – mondta.