A történész a szocialista újratervezésekről írt könyvet és ennek apropójából beszélt a NER 1956-ot övező emlékezetpolitikai céljairól is.
„A mai emlékezetpolitika törekvése az, hogy ezt az időszakot átértelmezze: hogy az egész magyar társadalom rejtőzködött, elfedte teljes értékrendszerét, ami tulajdonképpen azonos volt a Horthy-korszak uralkodó nyilvános diskurzusával, amely eredendően konzervatív, keresztény és etnonacionalista. Ez az emlékezetpolitikai konstrukció azonban hamis” – mondta el Rainer M. János történész, a manapság már csak informális keretek között létező 56-os Intézet vezetője a Magyar Narancsnak adott interjújában.
Rainernek új könyve jelent meg Újratervezés: Szocializmus Magyarországon a 20. században címmel, amelyben az elmúlt bő száz év hazai szocializmuskoncepcióit tekinti át és ezzel kapcsolatban merült fel az 1956-os forradalom problematikája is, amit Rainer szerint is áthatott a nemzeti tartalom, csakhogy emellett rendelkezett egy nagyon erős baloldali, sőt szocialista töltettel is. Mindezt a történész többek között Kovrig Béla szociológus kutatásaira alapozta, aki 1948-ban vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba, majd az ottani 56-os menekültek körében végzett, a politikai szimpátiarendszerüket felmérő vizsgálatokat. A többezres mintából pedig az jött ki, hogy az USA-ba kivándorolt menekültek többsége bizony nagyon is baloldali nézeteket vallott.
Ehhez még hozzátette Rainer azt is, hogy az Orbán-kormányok által közvetített emlékezetpolitikai konstrukció abban is hamis, amikor a Horthy-korszak egyeduralkodó eszmei irányzatává teszi meg a keresztény-konzervativizmust, hiszen a korabeli sajtóban is nagyon élénk polémia zajlott arról, hogy milyen legyen a háború utáni Magyarország és rendre előkerültek szocialista elképzelések, gyökeres reformokról, a középosztály és az értékek megújításáról volt szó. És akkor még nem beszéltünk a népi írók mozgalmáról, akik hol jobbról, hol balról, de mindenképpen szocialista ellenzékét képezték a kurzusnak.
„A mai emlékezetpolitika görcsös igyekezete nem állja ki a történeti vizsgálatok próbáját. Egy modern társadalom sokkal sokszínűbb, mint hogy azt lehetne mondani, a magyar emberek általában így, vagy úgy gondolkodtak. Sokkal bonyolultabb ez ma is, akármi is a látszat” – mondta a lapnak Rainer.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
