Meg kellene szüntetni valamennyi emlékezetpolitikai intézmény állami támogatását, elfelejteni az egész állami emlékezetpolitikát. Az állam rendezzen állami ünnepeket, rendeljen szobrokat, biztosítsa a megismerés feltételeit: megfelelő, világnézeti szempontból semleges köz- és felsőoktatást. A múltat is, mint a dagadt ruhát, hagyja másra.
A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
A történész a szocialista újratervezésekről írt könyvet és ennek apropójából beszélt a NER 1956-ot övező emlékezetpolitikai céljairól is.
Barátjáról és küzdőtársáról, a múlt héten elhunyt Mécs Imréről a személyes emlékein túlmutató írását Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi elnöke a HVG felkérésére fogalmazta meg.
A két szakember nincs jó véleménnyel a sorozat történelmi hitelességéről. Szerintük az HBO produkciója nem csak az akkori ellenzéket, de a besúgókat, a beszervezés menetét is a valóságtól elrugaszkodva ábrázolja.
Nagyon fontos hasonlóságok vannak az 1956-os forradalom és a mostani orosz–ukrán háború között – mondta a hvg360-nak Rainer M. János, Széchenyi-díjas történész. Az 1956-os Intézet volt vezetője szerint mindkét történetben majdnem ugyanazt jelenti az önrendelkezés, a haza, a szülőföld vagy az, hogy méreteitől függetlenül ki a kicsi, és ki a nagy. Mi Putyin célja, lehet-e Sztálinhoz vagy akár Hitlerhez hasonlítani? Őrizhetik Csapnál orosz katonák a határt? Interjú.
Minden tudományellenes hatalmi ármányt túlélve ismét megjelent az igazi 1956-os Intézet évkönyve, sorrendben immár a 26.
Sokkal boldogabb, mikor arról hall, hogy fiatalok kirándulásokat szervezve kivonulnak az emlékezetpolitikából október 23-án, mint amikor az állami megemlékezésekről olvas, mert az előbbiek sokkal hitelesebben megidézik 1956 október 23-ának emlékét - mondta Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, az 1956-os intézet volt főigazgatója a Fülkében.
Június 15-tel megszűnt az '56-os Intézet, azóta a a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár működteti az 1956-os Intézetet és a hozzá tartozó Oral History Archívumot. Rainer M. János nem ment a Veritasba dolgozni, az intézet utolsó igazgatója a Mozgó Világnak adott interjújában beszélt a rendszerváltásról és a közeljövőről.
Az állambiztonsági szolgálatok utolsó nagy erőbedobásainak egyike volt Nagy Imre és társai újratemetése, de már csak furcsa kibicként vettek abban részt. A folyamatot megállítani nem, legfeljebb már csak befolyásolni akarhatták, a hatalmas igyekezetben két ügynöktől is szó szerint ugyanaz a jelentés született.
"Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között.
Az 1956-os Intézet Oral History Archívumának (OHA) alapítói, interjúkészítői, interjúalanyai és azok jogutódjai az ellen tiltakoznak, hogy az intézetet beolvasztanák a Veritas Intézetbe.
Rainer M. János levelében azt írta, ha valaki úgy érzi, a Veritas Intézetnél nem lesz jó helyen az interjúja, megteheti, hogy letiltja a hozzáférést.
Szabadságot a tudománynak, szabadságot az Akadémiának címmel tartanak felvonulást vasárnap Budapesten, hogy így tiltakozzanak a kormány ellen, kiállnak a Magyar Tudományos Akadémia mellett.
Nem megy a Veritas Intézetbe dolgozni az ’56-os Intézet igazgatója, mert ott nincs meg a tudományos kutatáshoz szükséges szabadság. Az átszervezés az intézet végét jelenti Rainer M. János szerint. Szinte napra pontosan 30. születésnapjukkor szántják be őket.
Június 15-től a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár működteti az 1956-os Intézetet és a hozzá tartozó Oral History Archívumot a kormány csütörtök este közzétett rendelete szerint. Ez újabb lépés az intézmény eljelentéktelenítése – ha nem ellehetetlenítése – felé.
A leghangosabb ügy a kutatóintézeteké volt, de az MTA 191. közgyűlése mindemellett új tagokat is választott.
Kiszámítható, tekintélyes középosztálybeli életet remélt az a 160 férfi, aki 1939-ben végzett a magyar tisztképzés fellegvárában, a Ludovikán. Rainer M. János történész Századosok című könyvében azt tárta fel, hogy egészen másképp alakult a háborúból jobbára századosként hazatérő tisztek sorsa a következő évtizedekben.
Az 56-os Intézet ma a Széchényi-könyvtár alá tartozik: az állítólag Dózsa Lászlót ábrázoló emlékévplakát ügyében is a könyvtár sajtóosztálya lett volna illetékes, nem Rainer M. János vagy Eörsi László. Meg is kapták az írásbeli figyelmeztetést, két másik kollégájukkal együtt.
