Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy franciaországi eset kapcsán 2014-ben világosan kimondta, hogy nem lehet megfosztani a fegyveres testületek tagjait a szakszervezet alakítás jogától. Ha Magyarországon ilyen döntés születik, akkor azt biztosan meg fogjuk támadni, egy ilyen módosítás számunkra és magyar kollégáink számára elfogadhatatlan

– jelentette ki a Népszava kérdésére Emmanuel Jacob, a Katonai Egyesületek és Szakszervezetek Európai Szervezetének (EUROMIL) elnöke. Az EUROMIL tagja a magyarországi Honvédszakszervezet is, amelynek léte most veszélybe került, miután kedd este Semjén Zsolt benyújtott egy olyan Alaptörvény-módosítást, ami konkrétan megtiltaná, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományban lévő tagja jogállásával összefüggésben szakszervezetben tevékenykedjen, vagy ilyet alakítson.

Jacob a Népszavának állította: Magyarország is aláírta az Európai Szociális Chartát, amely garantálja az érdekképviseleti jogokat és nem is zárja ki belőle a katonákat.

A Honvédszakszervezet szomorúan tapasztalta, hogy a kormány váratlanul megszünteti őket

A kormány az Alaptörvénybe foglalta, nem létezhet többé az érdekképviselet.

Kedden a kormánypárt nem csupán a honvédelmi szakszervezetet kivéreztető módosítást nyújtotta be a parlament elé, hanem a szuverenitásvédelminek nevezett törvényjavaslatot is. Arról itt írtunk bővebben:

Mi van, ha egy londoni magyar küld pénzt egy pártnak vagy a kedvenc lapomnak? - a szuverenitásvédelem kiskátéja

Kedden este a Fidesz beadta a szuverenitásvédelmi törvényt. Megnéztük, hogy a gyakorlatban mit jelenthetnek az új tilalmak, mondjuk egy ellenzéket támogató magánembernek, vagy külföldi pályázatokon induló szervezeteknek.