Mi van, ha egy londoni magyar küld pénzt egy pártnak vagy a kedvenc lapomnak? – a szuverenitásvédelem kiskátéja

A vendégmunkástörvényhez hasonlóan kardozós hangulatú törvényjavaslatot nyújtott be kedden a Fidesz-frakció a szuverenitásvédelem jegyében.

A Fidesz törvényjavaslatának lényegét már korábban is lehetett tudni, nem volt meglepetés, hogy elsősorban azt a típusú kampányfinanszírozási formát akarják  ellehetetleníteni, amire az ellenzék a 2022-es országgyűlési választásokon támaszkodott. Vagyis, hogy külföldről, - saját állításuk szerint külföldön élő magyaroktól, a kormány szerint inkább amerikai politikai erőktől - fogadnak el adományokat egyesületek, amelyek ezekből kampányokat, közvélemény-kutatásokat finanszíroznak pártoknak.

Ezt zárná le most az új törvénytervezet, börtönnel fenyegetve azokat, akik - civilek vagy pártpolitikusok - ilyen külföldi vagy névtelen adományokból származó pénzeket használnak.

Más kérdés, hogy az új szabályozás továbbra sem büntetné azt, amit Karácsony Gergelyék a saját állításuk szerint csináltak, vagyis hogy külföldön élő magyarok mikroadományaiból finanszírozzák a kampányukat (ezzel csak akkor van gond, ha névtelenül ládikákba dobott lekövethetetlen eredetű készpénzről van szó). A tervezet szerint ugyanis a külföldi támogatás definíciója az, hogy "más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás". Ez azt is jelenti, hogy ha londoni, berlini magyarok utalnak pénzt egy kampányra, akkor az nem minősül külföldi támogatásnak, hiszen nem külföldi, hanem magyar természetes személytől jön, csak épp földrajzilag másik országból.

De több olyan helyzet is van, amelyet nem rendez a törvény.