„Részben tudatosan, de részben külső körülmények hatása miatt történik, hogy uniós irányelveknek megfeleljünk. 2024 végére nagyjából hasonló autópályadíj-struktúrákat kell bevezetni egész Európában. De kétségtelen szándékunk, hogy minél több ember az olcsó tömegközlekedést válassza” – felelte Lázár János a Blikknek arra a kérdésre, hogy tudatosan drágítják-e az autózást.

A közlekedési minisztert ugyanakkor a lap szembesítette azzal is, hogy a környezetvédelem érdekében a tömegközlekedés propagálása szép dolog, de mindezt nehézkessé teszi, ha a miniszternek örömhírként kell prezentálnia a Facebookon, hogy végre átszállás nélkül lehet közlekedni Budapest és Bécs között. Ennek fonákságát Lázár is elismerte, de hozzátette, hogy a kérdéses vasútvonal súlyos betegségektől szenvedett, amit gyorsan kellett meggyógyítani. Amikor a témával kapcsolatban szóba kerültek a vasúttársaság élén eszközölt személyi változások, vagyis kirúgások, azokat Lázár úgy kommentálta, hogy „kellett egy kis nyomást gyakorolni. Kicsit föl kellett őket gyorsítani.” Majd közölte a megfejtést, miszerint a MÁV-ot nem nagy állami monstrumként, hanem piaci vállalatként kell működtetni.

 

Lázár a vállalati belső elhárítást is bevetette a MÁV-ügyek szivárogtatói ellen

Akkora számlát nyújtottak be kirúgásuk előtt a MÁV vezérigazgató-helyettesei Lázár János miniszternek, hogy abból már tényleg ki lehetett volna javítani a vasúti infrastruktúra főbb hibáit.

Az interjú alatt szóba került a miniszter viszonya Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterhez, illetve volt miniszterelnök-jelölthöz. Ezzel kapcsolatban Lázár elmondta, hogy nem igazán találkoznak, bár ő tavaly két kísérletet is tett arra, hogy rendezzék a viszonyukat, de szerinte Márki-Zay nehezen viseli a választási vereséget. „Ha valaki miniszterelnök-jelöltként elveszít egy választást, az Magyarországon a politikai játékszabályok szerint egy életre meghatározza a pályáját” – jelentette ki Lázár és példaként Gyurcsány Ferencet hozta fel, aki szerinte tehetséges ember, de még neki sem sikerült, ugyanakkor Orbán Viktor példáján keresztül maga is belátta, hogy van visszaút a vereségből.

Korábban Lázár nem túl szívélyesen nyilatkozott a többek között költségvetési csalással vádolt volt fideszes országgyűlési képviselőről, Simonka Györgyről. A témával kapcsolatban Lázár most így fogalmazott: „a Fidesz egy erős és sikeres politikai közösség, amihez az elmúlt tizenöt évben nagyon sokan csatlakoztak a siker reményében. Olyanok is jöttek, akiknek nem kellett volna. És ők szavazatban mérhető károkat okoznak, sokkal nagyobb problémát jelentenek, mint azt Budapesten, a Fidesz vezetésében gondolják. Alulról kezdik ki a bázist. Mert mi számít a politikában a nap végén? Az, hogy milyen ember vagy. Ha hitvány emberek kerülnek közénk, azt hiszik majd, hogy mi is hitványak vagyunk.” Hogy Simonkát hitvány embernek gondolja-e, az azonban nem derült ki, mivel az újságírói rákérdezés elől a miniszter kitért.

 

Tamás Ervin: Végtelen bolyongás az elhallgatott ügyek útvesztőjében

Farkas Flórián, Simonka György, Boldog István, Völner Pál - az utolsó pillanatig cipelte a hatalom őket, és most sem tűnik úgy, hogy különösebben sietős volna az ügyeik végére járni. Mindeközben a sok gonddal és indulattal terhelt lakosság, úgy tűnik, immunissá vált a különféle hatalmi elfogultságokra. Vélemény.

Annak idején, még az előző ciklusban Orbán Viktor Lázár Jánost bízta meg azzal, hogy tegyen rendet a Magyar Tenisz Szövetség háza táján, miután a szövetség előbb 10 milliárd forint állami dotációt kapott 2013 és 2019 között, majd 2020 és 2023 között újabb 10 milliárd forint konszolidációra szorult. A miniszter erre a korszakra úgy emlékezett, miszerint minden ügyben megtette a szükséges feljelentést. „Három év eltelt, de attól tartok, még három eltelik majd, míg a teljes igazság kiderül. Nem csak az probléma, ha a magyar sportban nincs pénz, de az legalább ekkora baj, ha túl sok van” – mondta.