Az Orbán-kormány egyik volt helyettes államtitkárára, a Századvég egykori politikai elemzőjére esett a miniszterelnök választása. Januárban teheti le az esküt a Sándor-palotában.
A miniszterelnök Lánczi Tamás politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének
– értesült a Magyar Nemzet. A kormánypárti lap érdeklődésére Lánczi Tamás megerősítette az értesülést. A hírek szerint Lánczi az elnöki esküt várhatóan január közepén Novák Katalin köztársasági elnök előtt teheti le a Sándor-palotában.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal februártól lát munkához, első vezetője pedig ezek szerint a 2010-2014-es Orbán-kormány egyik helyettes államtitkára, a Figyelő volt főszerkesztője és a kormányzatot tanácsaival évtizedek óta – nem önzetlenül, hanem jelentős közpénzért cserébe – segítő Századvég egykori politikai elemzője lesz majd.
Lánczi Tamás 1978-ban született, Lánczi András kormánypárti filozófus fia. A róla szóló Wikipedia-oldal beszámolója szerint az ELTE-n végzett politológiát, majd a Századvég Politikai Iskolában oktatott európai belpolitikát. A 2010-es években megfordult a politikában és a Fidesz-közeli médiában is: 2010 és 2011 között a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Navracsics kabinetfőnöke volt.
Lánczi 2012-től a Századvégnél volt vezető elemző, majd 2017-től átvette a Figyelő főszerkesztőségét. Az ő főszerkesztése alatt jelent meg a Figyelőben az a lista, amelyben név szerint sorolták fel a kormánypropaganda által „Soros-zsoldosnak” kikiáltott magánszemélyeket, oktatókat, újságírókat, civil szervezeteket. Lánczi később az MTVA-hoz igazolt, ahol a 48 perc elnevezésű műsort vezette az M1-en.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról december közepén döntött néhány ellenzéki támogató vokssal a Fidesz–KDNP-s többségű Országgyűlés, támogatva az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó “szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, amit formálisan a Fidesz-frakció nyújtott be, de amellyel a kormánypárt politikusai mellett az Orbán-kormány tagjai is hónapok óta riogattak, sőt fenyegetőztek.
Az ellenzék által élesen bírált és “bosszútörvénynek” nevezett törvény, amely amellett, hogy egy jogkör nélküli, kellemetlenkedő szervként létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, akár három év börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a civileket, pártpolitikusokat, akik külföldi adományt használnak a választási kampányokban. A törvény szerint a hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és
az elnök mandátuma hat évre szól, a havi bruttó fizetése pedig közel 5 millió forint lesz.
Sőt, egy utolsó pillanatos kormánypárti módosítás alapján az elnököt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amit csak kétharmados többség függeszthet fel.
Ellenzéki pártok és a civil szféra már a törvénycsomag elfogadása előtt figyelmeztetett: a papíron az amúgy is nehezen megfogható szuverenitásvédelemre hivatott állami szervezet a gyakorlatban könnyen lehet, hogy nem lesz több, mint politikai furkósbot vagy korbács a Fidesz vagy a kormány érdekeinek szolgálatában.
A szuverenitásvédelminek nevezett törvényről és az azzal létrehozott hivatalról elemzésünket ide kattintva olvashatja:
Mi van, ha egy londoni magyar küld pénzt egy pártnak vagy a kedvenc lapomnak? - a szuverenitásvédelem kiskátéja
Kedden este a Fidesz beadta a szuverenitásvédelmi törvényt. Megnéztük, hogy a gyakorlatban mit jelenthetnek az új tilalmak, mondjuk egy ellenzéket támogató magánembernek, vagy külföldi pályázatokon induló szervezeteknek. Gyorselemzés.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
