A miniszterelnök Lánczi Tamás politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének

– értesült a Magyar Nemzet. A kormánypárti lap érdeklődésére Lánczi Tamás megerősítette az értesülést. A hírek szerint Lánczi az elnöki esküt várhatóan január közepén Novák Katalin köztársasági elnök előtt teheti le a Sándor-palotában.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal februártól lát munkához, első vezetője pedig ezek szerint a 2010-2014-es Orbán-kormány egyik helyettes államtitkára, a Figyelő volt főszerkesztője és a kormányzatot tanácsaival évtizedek óta – nem önzetlenül, hanem jelentős közpénzért cserébe – segítő Századvég egykori politikai elemzője lesz majd.

Lánczi Tamás 1978-ban született, Lánczi András kormánypárti filozófus fia. A róla szóló Wikipedia-oldal beszámolója szerint az ELTE-n végzett politológiát, majd a Századvég Politikai Iskolában oktatott európai belpolitikát. A 2010-es években megfordult a politikában és a Fidesz-közeli médiában is: 2010 és 2011 között a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára és Navracsics kabinetfőnöke volt.

Lánczi 2012-től a Századvégnél volt vezető elemző, majd 2017-től átvette a Figyelő főszerkesztőségét. Az ő főszerkesztése alatt jelent meg a Figyelőben az a lista, amelyben név szerint sorolták fel a kormánypropaganda által „Soros-zsoldosnak” kikiáltott magánszemélyeket, oktatókat, újságírókat, civil szervezeteket. Lánczi később az MTVA-hoz igazolt, ahol a 48 perc elnevezésű műsort vezette az M1-en.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásáról december közepén döntött néhány ellenzéki támogató vokssal a Fidesz–KDNP-s többségű Országgyűlés, támogatva az elmúlt időszak egyik legnagyobb közéleti és politikai vitáját kiváltó “szuverenitásvédelmi” törvénycsomagot, amit formálisan a Fidesz-frakció nyújtott be, de amellyel a kormánypárt politikusai mellett az Orbán-kormány tagjai is hónapok óta riogattak, sőt fenyegetőztek.

Az ellenzék által élesen bírált és “bosszútörvénynek” nevezett törvény, amely amellett, hogy egy jogkör nélküli, kellemetlenkedő szervként létrehozta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, akár három év börtönbüntetéssel fenyegeti azokat a civileket, pártpolitikusokat, akik külföldi adományt használnak a választási kampányokban. A törvény szerint a hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és

az elnök mandátuma hat évre szól, a havi bruttó fizetése pedig közel 5 millió forint lesz.

Sőt, egy utolsó pillanatos kormánypárti módosítás alapján az elnököt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, amit csak kétharmados többség függeszthet fel.

Ellenzéki pártok és a civil szféra már a törvénycsomag elfogadása előtt figyelmeztetett: a papíron az amúgy is nehezen megfogható szuverenitásvédelemre hivatott állami szervezet a gyakorlatban könnyen lehet, hogy nem lesz több, mint politikai furkósbot vagy korbács a Fidesz vagy a kormány érdekeinek szolgálatában.

A szuverenitásvédelminek nevezett törvényről és az azzal létrehozott hivatalról elemzésünket ide kattintva olvashatja:

Mi van, ha egy londoni magyar küld pénzt egy pártnak vagy a kedvenc lapomnak? - a szuverenitásvédelem kiskátéja

Kedden este a Fidesz beadta a szuverenitásvédelmi törvényt. Megnéztük, hogy a gyakorlatban mit jelenthetnek az új tilalmak, mondjuk egy ellenzéket támogató magánembernek, vagy külföldi pályázatokon induló szervezeteknek. Gyorselemzés.