Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
„A vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című folyóirat 2024/1. számában megjelent 3. sorszám alatti határozat közzététele szabályos volt, és megfelelt a több évtizedes szakmai szerkesztési és közzétételi elveknek” – ez áll abban a vizsgálati jelentésben, amelynek elkészítését a Kúria elnöke rendelte el, miután az ő folyóiratukból derült ki, hogy Novák Katalin tavaly áprilisban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei pedofilbotrányban az igazgatót, Vásárhelyi Jánost fedező igazgatóhelyettesnek.
A vizsgálatot azért rendelték el, hogy kiderüljön, hogyan kerülhetett bele a folyóiratba a kegyelem ténye. Arról mi is beszámoltunk, hogy K. Endre kegyelmi kérvényével párhuzamosan a Kúriához is fordult, azonban a kegyelmet előbb kapta meg, minthogy a Kúria ügyében döntést hozott volna. Ennek tényét rögzítették a Kúrián keletkezett iratok, majd azok alapján a Kúriai Döntések Bírósági Határozatok című kiadvány is.
A vizsgálat dokumentációját a 444 szúrta ki. Abban Varga Zs. András, a Kúria elnöke azt írja, hogy ő nem tagja a folyóirat szerkesztőbizottságának, így az azzal kapcsolatban felmerülő kérdésekre ő maga nem tudott válaszolni. „A válaszokat csak az igazgatási vizsgálat alapján tudom megadni. A vizsgálat a szerkesztés felfüggesztését a természetszerűleg vonta maga után” – írta a Kúria elnöke. Varga Zs. az ezzel kapcsolatos aggályokra reagálva azt írta, hogy a vizsgálat „a bírói függetlenséggel még érintőleges viszonyban sincs”.
Az elnöki tájékoztató azt írja, hogy a vizsgálat szerint K. Endre ügyéről a folyóirat azért számolt be, „mert egy lényeges anyagi jogi jogértelmezést tartalmazott. Ez az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közé tartozó kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének megítélése volt. Mivel a szóban forgó bűncselekmény nem tartozik a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közé, a közzétételnek akadálya nem volt. Ezt a körülményt külön megfontolták. Az említett anyagi jogi kérdés volt tehát a közzététel oka, és még érintőlegesen sem az a körülmény, hogy a vádlott időközben végrehajtási kegyelmet kapott.”
Majd hozzátették:
a kegyelmet érintő határozat közzététele „törvényesen, szabályosan, indokoltan, megfontoltan történt.
Bármiféle inadekvát szándék teljességgel kizárható.” A vizsgálat lezárása azt is jelenti, hogy a folyóirat ismét megjelenhet.
Összes cikkünket a kegyelmi botránnyal kapcsolatban ide kattintva tudja elolvasni.
(Címlapképünkön Varga Zs. András látható.)
