Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
„A kegyelmi döntésnek semmi köze nincs az elkövető ártatlanságához” – fogalmazott a Népszavának Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet vezetője. Amint arra rávilágított, a kegyelmi döntés nem arról szól, hogy valaki – jelen esetben K. Endre – ártatlan, hanem arról, hogy vannak-e olyan morális megfontolások, amelyek alapján a független bíróság által elmarasztalt elítéltnek kegyelmet lehet adni.
Mindez azért is fontos, ugyanis Novák Katalin volt köztársasági elnök is megemlítette a lemondásakor, hogy tavaly áprilisban „abban a hiszemben” adott kegyelmet a bicskei pedofil ügyben elítélt K. Endrének, hogy a gyermekotthon igazgatóhelyettese „nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával”. Emellett Balog Zoltán református püspök, Novák Katalin volt tanácsadója is erre hivatkozott, amikor a kegyelmi kérvény mellé állt, de hangsúlyozta azt is, hogy azért nem tartozik bocsánattal, hogy kegyelmet kért egy „ártatlannak hitt embernek”. Később egy, a lapunk birtokába jutó belső egyházi levélben úgy fogalmazott, ma sem kételkedik K. Endre „ártatlanságában”.
Balog a kiszivárgott friss levele szerint továbbra sem kételkedik K. Endre "ártatlanságában"
Arról nem írt, hogy miért ítélték el a bicskei pedofil igazgatót segítőjét, ehelyett úgy fogalmazott, hogy "pedofil bűncselekménnyel hozták összefüggésbe".
Majtényi szerint egy dolgot egész biztosan nem lehet állítani: azt, hogy a köztársasági elnök tájékozatlan volt, amikor megkegyelmezett K. Endrének, ugyanis a felterjesztő Igazságügyi Minisztériumnak és a köztársasági elnök apparátusának is szakmai feladata gondoskodni arról, hogy az államfő birtokában legyen a kellő információknak.
A nemzetközi gyakorlat ugyan nem egyértelmű, de Majtényi támogatná, hogy a kegyelmi döntések – figyelembe véve a személyiségi és áldozati jogokat – az indoklással együtt legyenek nyilvánosak.
Az alkotmányjogász úgy véli, ha a kormány valóban fontosnak tartaná a gyermekek védelmét, akkor nem ellehetetlenítené, hanem megpróbálná megerősíteni az ombudsmani intézményt. Majtényi szerint észszerű lenne, a mostani botrányt is figyelembe véve, ha külön független ombudsmanja lenne a gyerekjogoknak.
