Benyújtotta a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz környezethasználati engedélykérelmét március elsején az ácsi katódgyár beruházója, a Bamo Technology Hungary Kft.

– közölte a cég közkapcsolati igazgatója, Fülöp Ferenc szerdai sajtótájékoztatójukon. Ahogy arról korábban mi is részletesen beszámoltunk, Ácson 1,3 milliárd eurós beruházással épít katódanyaggyárat a kínai Huayou Cobalt magyarországi leányvállalata. A projekt 2023 decemberében kapta meg az előzetes építési engedélyét, a területen azóta egy csarnoképületet kezdtek el építeni. A Bamo arra számít, hogy kilencven napon belül meg fogják kapni a környezethasználati engedélyüket, ez pedig az alapfeltétele annak, hogy építési engedélyt tudjanak kérni, amit a környezethasználati engedély után tizenöt nappal már szintén meg is kaphatnak.

Ez nem akkumulátorgyár – sietett tisztázni a szerdai tájékoztatón Fülöp Ferenc, bár azt ő is elmondta, hogy valóban az akkuiparba szállnak be, viszont technológiájuk nagyon eltérő attól, amivel az akkumulátorgyárak tényleges akkumulátorokat állítanak elő. A katódpor gyártási folyamatánál ugyanis nem használnak sem savat, sem lúgot, sem oldószereket, csupán anyagokat vegyítenek egymással. Pontosabban egy úgynevezett prekurzor anyaghoz, egy fém-hidroxidhoz adnak hozzá lítiumsót úgy, hogy egy kemencében gyakorlatilag egybeégetik ezeket. Majd porítják és zsákolják –

miközben ígérik, hogy káros anyag mindebből nem fog kijutni a környezetbe.

„Az anyagokat zárt láncban, biztonságos környezetben, szigorú biztonsági előírásoknak megfelelve kezeljük, szállítjuk, tároljuk és használjuk fel” – jelentette ki Fülöp. A Bamo beígért 12 úgynevezett monitoringkutat is, ahol a felszín alatti vizek minőségét folyamatosan tudják majd ellenőrizni, de azt mondták, lehet szó arról is, hogy a civilek kezdeményezésére épüljön ki tőlük függetlenül is egy monitoringrendszer – igaz, ez utóbbinak Fülöp nem sok értelmét látja.

Annyi biztos, hogy a Bamo 2025 első felében elindítaná a konkrét gyártást is, első körben pedig évi 50 ezer tonna katódanyag gyártását tervezik. Később, ha már mindkét csarnok megépül, a gyár éves kapacitásának 100 ezer tonna katódport céloztak be, ez napi húsz-harminc kamiont jelent reggel hat és este tíz óra között az év minden napján, a gyár ugyanis folyamatos munkavégzésre fog berendezkedni. Viszont az ígéretek között az is szerepel, hogy – mivel a telep az M1-es autópálya közvetlen közelében lesz – ezek a kamionok nem Ácson és nem is a környező településeken fognak átdübörögni.

Amikor a beruházást bejelentették, 900 új munkahelyet ígértek, a gyár első körben viszont Fülöp szerint 400-450 munkavállalóval fog elindulni. Ácson korábban, legutóbb a tavaly októberi lakossági fórumon merült fel, hogy helyben nincs munkaerőhiány, vagyis nem világos, hogy kik dolgoznának a létesítményben. Fülöp lapunknak erre a felvetésre azt mondta, „körkörösen” fogják a munkavállalókat keresni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy elsőre Ácson, majd egyre tágítva a kört fognak kétkezi munkavállalók után kutakodni. Külön kiemelték, hogy Ácsról sokan járnak át dolgozni Komáromba, a győri Audiba vagy a dunaújvárosi vasműbe, abban reménykednek, hogy őket sikerül majd a gyárba hazacsábítaniuk. Mérnököket viszont az egész ország területén keresnek már most is, őket 2025 elején egy speciális tréningre is szeretnék majd elküldeni, mielőtt a gyár termelni kezdeni.

Viszont nem árulnak zsákbamacskát: valószínűleg lesznek vendégmunkások is az ácsi katódgyárban. Fülöp kiemelte, hogy jelenleg egy negyvenfős menedzsmentcsapat dolgozik azon, hogy a gyár minél hamarabb el tudjon indulni, ebből a negyven emberből pedig mindössze vele együtt hárman vannak magyarok.

Arról, hogy Ácson hogy fogadták a katódgyárat, a településen októberben tartott közmeghallgatás árulkodik leginkább. Cikkünket a témában itt tudja elolvasni:

(Címlapképünk archív, a 2023 októberi, ácsi közmeghallgatáson készült.)