Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Kirakatberuházásnak szánják, hiszen ez lesz az első európai gyáruk, ezért kiemelt gondossággal igyekszik eljárni az ácsi katódgyárat építtető Bamo Technology Kft. – hangzott el a társaság által szervezett háttérbeszélgetésen szerdán, ahol Sun Jun (Szan Csun), a kínai hátterű cég magyarországi ügyvezetője, és Fülöp Ferenc közkapcsolati igazgató beszélt a vállalkozás hátteréről és a konkrét ácsi tervekről.
A katódgyár ügye idén nyár elején kapott nagy figyelmet, először a helyi polgármester által közzétett erre utaló Facebook-poszt, majd a külügyminiszternek az 520 milliárd forintos beruházásról szóló június 21-i bejelentése után. Ez a kínai hátterű akkumulátoripari fejlesztésekkel kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok nyomán heves reakciókat váltott ki a helyiek, és kormány akkumulátoripari nagyhatalmi ambícióit kétkedve figyelők körében. A sokáig titokban tartott – ezt a cég utóbb az ilyen beruházásokkal kapcsolatos uniós eljárásrenddel magyarázta, mivel a fejlesztéshez uniós támogatást is szeretnének felhasználni, a kormány viszont csak vagdalkozott – tervek miatt a helyi képviselő-testület is meghasonlott, a hvg.hu kamerája ott volt azon a közgyűlésen, ahol többen is visszaadták emiatt a képviselői mandátumukat.
"Napi 300 tonna katódról beszélünk, és az útjaink már így sem bírják" - videóriport Ácsról
Dühös minifórum az utcán, lemondások a közgyűlésben, titkolózás utáni magyarázkodás a legújabb és egyik legnagyobb hazai akkumulátoripari beruházás, az ácsi katódgyár bejelentése nyomán. Mit épül majd a város határába? Mitől tartanak a helyiek? Milyen haszna lesz a városnak? És vajon ki az a régi ismerős, akinek bizonyára csurran-cseppen majd valami az üzletből?
A világ vezető katódgyártói között számontartott Huayou Cobalt Magyarországi leányvállalata és hazai kommunikációs partnere, a Nest Communications Kft. – mint azt a beszélgetésen többször is hangsúlyozták – az iparággal kapcsolatos korábbi rossz tapasztalatok miatt próbál sok energiát fektetni abba, hogy nyíltan és átláthatóan kommunikáljanak a fejlesztésről, a szerdai tájékoztatót is ennek jegyében szervezték, és a korábbiakhoz képest számos új információt is megosztottak róla.
Mennyi energia kell, és honnan lesz?
Például, hogy az összességében – az eredetileg bejelentett 520 milliárd forinttal ellentétben – körülbelül 535 milliárd forintos lesz a beruházás, aminek nagyobb részét – 1,287 milliárd eurónyit – szánnak magának a gyárnak a felépítésére, valamint további 120 millió eurót egy, az energiafelhasználásuk számottevő részét fedező napelempark felépítésére.
Energiaigényük jelentős részét ugyanis megújuló forrásból szeretnék fedezni, a gyárépület tetejére tervezett (15-30 megawattnyi) napelemek és a saját napelempark mellett a térség más megújuló termelői – külön említették a környező szélturbinákat – által előállított elektromos energiára is számítanak.
Nagyon gázos a kormány uniós ezermilliárdokért összerakott energiaterve
A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról - miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne.
A kiosztott prospektusban szereplő látványterveken (borítóképünkön) a körülbelül 44 hektáros gyárterülettől nyugatra fekvő, annál bő háromszor nagyobb (több mint 150 hektáros) jelenleg szántóföldként (idén kukorica terem rajta) hasznosított földekre álmodták a napelemparkot, de jelezték, még tárgyalásban vannak a tulajdonosokkal a terület megvásárlásáról, és korántsem biztos, hogy itt valósul majd meg. Ennélfogva a naperőmű teljesítményéről is csak annyit tudtak mondani, hogy több tíz megawattos lehet majd, a hvg.hu kérdésére azonban elárulták: optimális esetben még a gyár beindulása előtt fel tudják építeni.
Az ácsi katódgyár tervezett helyszíne
Veres Viktor
Arra a kérdésre, hogy a kormány által a Mátrai- és a Tisza Erőmű területén felépíteni tervezett új, kombinált ciklusú gázerőművek által termelt energiából is vennének-e majd, nemmel válaszoltak.
Pedig a gyárnak jelentős mennyiségű energiára lesz szüksége:
óránként 120 megawattos teljesítménnyel mennek majd a két gyártócsarnokban a katódalapanyagot összesütő kemencék,
ami egy paksi blokk teljesítményének valamivel több mint a negyede, és háromműszakos, napi 24 órás termeléssel számolva éves szinten valamivel több mint egy terawattórányi energiaigényt jelent.
Mennyi vízre lesz szükség?
Az energiafelhasználáshoz képest alacsonyabb lesz a vízigény: a cég illetékesei konkrét számot ugyan nem mondtak, de összehasonlításként az akkumulátorgyárakat hozták példaként, amelyek vízfelhasználásának körülbelül tizedét igényli a katódgyártás. Hogy mekkora kapacitású akkumulátorgyárra gondoltak, nem derült ki, ezért nem biztos, hogy jó úton járunk, ha a gödi Samsung-gyár napi 27 ezer köbméteres vízigényét vesszük alapul, de körülbelüli összehasonlításnak megteszi.
Ez a víz is leginkább a hűtéshez kell, viszont egy részét a gyár területén felfogott csapadékvízből kívánják fedezni, és a zárt körű újrafelhasználás és a technológia révén a gyártáshoz kapcsolódó szennyvízkibocsátás szerintük „gyakorlatilag nulla” lesz.
Milyen anyagokkal dolgoznak?
A katódgyártás alapanyagai részben a nikkel-mangán-kobalt (NMC) keverék, ami zsákokban érkezik, és a társaság szerint nem minősül veszélyes anyagnak. Az NMC-t sütik össze a gyárban a másik összetevővel, a lítiumsóval. Ez viszont már veszélyes anyag, de jelezték, ennek megfelelően kezelik és szállítják. A gyártás folyamata automatizált zárt, biztonsági elemekkel ellátott rend rendszeren belül zajlik majd. Külön jelezték, hogy nem használnak fel oldószereket, savat vagy lúgot, és a katódgyár nem terheli jobban a környezetét, mint egy gyógyszergyár.
Ácsi katódgyár: kérdéses, jól jár-e a település, de az biztos, hogy a technológia veszélyes
Magyarország egyik legnagyobb beruházása valósulhat meg a Komárom-Esztergom megyei településen, amellyel kapcsolatban a polgármester úgy próbálja megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem is akkumulátorgyár lesz, csak akkumulátorokhoz állítanak elő katódot. Ez azonban nagy nyugalomra nem ad okot, és az is kétséges, milyen hasznot jelent a településnek a Huanyou Cobalt.
A gyárban zajló kalcinálási folyamat során – a Magyar Mérnöki Kamara katódgyártásról szóló technológiai leírása alapján – ezer fokra hevítik, és 12 órán keresztül „sütik” a fenti összetevőket. Ennek a folyamatnak a végeredménye lesz a katódpor, ami önmagában megint csak nem számít veszélyes anyagnak, és zsákokban szállíthatják a megrendelő akkumulátorgyáraknak.
Kiknek szállítanak, és hogyan?
Ezek közül jelenleg egy biztos: a Debrecenben épülő BMW-gyár akkumulátor-beszállítója, az EVE Power, amit a legfontosabb partnerüknek neveztek, de jelezték, tárgyalások zajlanak az ugyancsak ott gyárat építő CATL-lel is.
A két fázisban épülő gyár éves szinten 100 ezer tonna katódport állít majd elő, amit kamionokkal szállítanak majd. Mindehhez hasonló mennyiségű alapanyag – a prekurzorként is emlegetett NMC és a lítiumsó – is érkezik elsősorban Kínából, előbb hajón majd közúton.
A beszélgetésen elhangzott, hogy napi szinten összesen érkező és távozó kamionok száma 27 körül alakul, amik viszont be sem hajtanak majd Ácsra vagy a környező településekre – a helyszín kiválasztásakor komoly előnyt jelentett az M1-es autópálya közelsége.
Miért ide hozták?
A Bamo Technology munkatársai jelezték, a beruházás tervezésekor több országot is vizsgáltak, sőt Magyarországon is szóba került több helyszín – kelet-magyarországiak is. Ezeket elsősorban az ott rendelkezésre álló víz, energia és munkaerő alapján vizsgálták, de – mint elhangzott – a keleti helyszíneken a két utóbbi nem volt biztosítható. Így jött szóba Ács, amely megfelelt a fenti szempontoknak, és jól jött az autópálya közelsége is.
Bábolnán is borzolja a kedélyeket az ácsi katódgyár, nyílt levelet kapott a polgármester
Nyílt levelet írtak polgármesterüknek bábolnai civilek a szomszédos Ács hozzájuk közel eső határába tervezett kínai katódgyár ügyében. Azt szeretnék, ha Horváth Klára bábolnai polgármester állást foglalna a beruházással kapcsolatban, és válaszolna egy sor kérdésre.
Mikor indul a termelés?
A beruházás egyelőre még a tervezés előkészítésének a szakaszában jár, ennél fogva még engedélyezés előtt áll. Az alapterveket Kínában készítik, ezek Magyarországra áttétele már elkezdődött, a véglegesítésig akár fél év is eltelhet. A gyár 2025 második felében készülhet el, ekkor már várhatóan elkezdődik a próbagyártás, de a tömegtermelés majd csak 2026-ban indulhat be.
Mennyit hozhat a konyhára?
A Bamo Technologies éves szinten 30 milliárd jüan – közel 1450 milliárd forint – árbevétellel kalkulál, ami szép bevételt jelenthet a helyi önkormányzatnak a 2 százalékos iparűzési adóból – hacsak nem dönt úgy a kormány, hogy magasabb érdekek mentén különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a beruházás területét – mint történt az Göd és a Dunaújváros melletti Iváncsa esetében.
Az ügyvezető ugyanakkor jelezte, hogy arra számítanak, hogy a bevételük folyamatosan csökkenni fog, ahogy a fejlesztések nyomán hatékonyabbá válik a gyártás és olcsóbban tudják előállítani a terméket.
Mennyi támogatást kaphatnak?
A beruházás állami támogatáshoz is juthat, a cég vezetői szerint már tárgyaltak erről, de konkrét összegről még nem tudnak, a Népszava ugyanakkor arról ír, hogy ez 54 milliárd forint lehet. Azt is jelezték, hogy uniós forrásokból a teljes befektetés 10-20 százaléka érkezhet, ami az 535 milliárd forintos teljes összegből kiindulva további
akár 100 milliárdos támogatást is jelenthet.
A Bamo Technologies anyavállalata a 60 ezer embert foglalkoztató 8 milliárd euró feletti tavalyi árbevételt elért Huayou Cobalt a világ legnagyobb katódelőállítóinak egyike, amely a katódgyártás folyamatának teljes értékláncát lefedi az alapanyagok bányászatától (Afrikában lítiumot és kobaltot, Indonéziában nikkelt termelnek ki leányvállalataik) kezdve azok (Kínában történő) feldolgozásán át a katód előállításáig, de fontolgatják az élettartamuk végére ért lítium-ion akkumulátorok újrafeldolgozásának lehetőségét is – a háttérbeszélgetésen külön jelezték, hogy ezt nem európai helyszínen tervezik.
Honnan lesz munkaerő, és ők hol laknak majd?
A gyárban a tervek szerint 900 embert foglalkoztatnának, a munkaerő-igényeket első körben Ácsról és a környező településekről, második körben távolabbi országrészekből, harmadik körben közvetlenül a határon túlról szándékozzák előteremteni, és csak ezek után jön a negyedik kör, a vendégmunkásoké: itt a leggyorsabb megoldás az eleve képzett kínai munkaerő behozatala lehet.
Ötvenen egy családi házban, mobilvécék a kertben - így élnek a kínai munkások a Debrecen környéki falvakban
Már Mikepércs, Sáránd és Hosszúpályi is azon települések közé tartozik, amelyben kínai vendégmunkások laknak, akik a közelben akkumulátorgyárat építenek. Egy-egy családi házban többtucatnyian zsúfolódnak össze, reggel fél hatkor már indul az élet, és nem áll meg hétvégén sem.
A cég emellet már tárgyalásokat tervez hazai oktatási intézményekkel, hogy biztosítani tudja a képzettebb szakemberek utánpótlását: a középfokú technikusi és felsőfokú mérnökképzésre is számítanak, az ügyvezető szerint középfokú oktatási intézményekkel, illetve az Óbudai- és a Győri Egyetemmel is egyeztetnek majd erről.
A dolgozók lakhatására is gondolnak, konkrétan lakótelepet építenének a számukra: üzletekkel, sportolási és kikapcsolódási lehetőségekkel ellátott apartmanokat – szám szerint 300-at –, illetve munkásszálló is szerepel a tervekben. Jelezték, hogy a gyár ügyvezetője is itt fog lakni.
Már végig is járták a környéket a lehetőségek után kutatva, de úgy tűnik, Ács lehet a befutó, ahol a helyi pletykákkal ellentétben nem az egykori pulykatelepet szemelték ki, hanem egy másik, az M1-es Ács felőli oldalán, a gyárhoz viszonylag közel eső 11 hektáros önkormányzati ingatlant. Ez a beruházás akár az önkormányzattal közös projektként is megvalósulhat, de még nincs róla végleges döntés.
Hogyan győzködik a helyieket?
A gyár igyekszik alaposan tájékoztatni a helyieket is, a beruházással egy hamarosan létrejövő önkormányzati munkabizottság is foglalkozik majd állandó fórumként. Ennek tagjai között a helyi városvezetőn és a környező települések polgármesterein, valamint a helyi képviselőkön kívül civilek is ott vannak. A bizottság első ülése jövő héten várható, de már volt egy előzetes egyeztetés.
Szijjártó alákérdezős interjúban próbálta nyugtatni a kínai gyártól tartó ácsiakat - De sikerült?
"Nem lesz akkumulátorgyár, de még ha az is lenne, se lenne semmi probléma" - ezt megnyugtatásként szánta a miniszter a dühös ácsiaknak.
Külön postaláda is kikerül az önkormányzat épületére, ahova a beruházással kapcsolatos kérdéseket várják majd, ezekre, ha a feladó megadja a címét, személyesen, ha enélkül kérdez a helyi újságban válaszolnak majd. Lesz ezenkívül egy lakossági fórum is, bár ennek még nincs meg az időpontja, pedig már nyakukon az augusztus 31-i határidő, amit egy korábbi testületi ülésen jelöltek ki, ami előtt lakossági fórumot kell tartani. A helyiek hozzáállása a gyár képviselői szerint többnyire támogató, de hamarosan online és fókuszcsoportos közvélemény-kutatást is készítenek erről.
