Reagált Sulyok Tamás az apjával kapcsolatos állításokra, az államfőként adott első interjújában a Mandinernek azt mondta, a “vádakat nemtelen támadásnak” tartja. Állítása szerint apja, Sulyok László

“szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”,

így elképzelhetetlennek tartja, hogy ő írta volna az 1944-ben megjelent, náci hangvételű cikket.

Egy héttel ezelőtt Karsai László történész írta meg a hvg360-on, hogy az államfő nyilatkozatai családjáról nem felelnek meg a valóságnak. Sulyok korábban ugyanis arról beszélt, apját a népbíróság halálra ítélte, így éveken keresztül bujkálnia kellett. Ezzel szemben a történész szerint semmi nem utal arra, hogy Sulyok Lászlóval szemben bármikor született volna halálos ítélet, sokkal valószínűbb, hogy a nevével megjelent, nemzetiszocialista eszméket visszahangzó cikk miatt “bujkált”.

Később Karsaihoz hasonló következtetésekre jutott Ungváry Krisztián is, aki úgy látja, “nem volna szükség ezekre a hazugságokra, ha Sulyok nem próbálná a kommunizmus áldozatának beállítani saját magát és apját”. Hozzátette, “ha az ország első közjogi méltósága rendelkezik azokkal a kognitív képességekkel, amelyek egy átlagembertől is elvárhatóak”, akkor egyértelműen tudatos hazugságokat hallhattunk Sulyoktól apját illetően.

“Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – komoly fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltást megelőzően mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt” – mondta Sulyok, aki pár napja még nem akart lapunknak reagálni az apjával kapcsolatos állításokra. “De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal kapcsolatos történeteket, ahogyan ezt korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom,

értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet nem szeretném.

A parlament engem, és nem a rendszerváltás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek” – zárta rövidre a kérdést.