Kaáli professzor: Ennyi állami pénzből sokkal több lombikbabának kellene születnie
A Kaáli Intézet alapítója szerint a 43-45 éves nőknek már hiába erőltetjük a kezeléseket, gyakorlatilag nulla esélyük van a teherbe esésre petesejt-donáció nélkül.
hvg.hu
Hihetetlen pénzeket költ a kormány a lombikprogramra, de az eredmények elmaradnak – mondta Kaáli Nagy Géza szülész-nőgyógyász.
A Kaáli Intézetek alapítója – melyeket azóta a többi meddőségi klinikával együtt államosítottak – úgy vélte, ennyi pénzből sokkal több gyermeknek kellene születnie. Az RTL Reggeli című műsorában a problémák közé sorolta, hogy az állam a felvásárlás és az államosítás után nem végzett kapacitásbővítést, nem növelte a személyi állományt, és utánpótlás sincs.
Az ATV-ben korábban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A legsúlyosabb hibának azt tartom, hogy nem készültek fel arra a betegáradatra, amit az ingyenes ellátás fog hozni.”
Kaáli szerint a finanszírozási feltételeken is kellene változtatni, ugyanis a kezelés 45 éves korig ingyenesen jár.
Hiába erőltetjük a 43-44-45 éves nőknek a lombikbébi-kezeléseket, ezek eredménytelenek lesznek, ők gyakorlatilag esélytelenek arra, hogy gyermekük szülessen – fogalmazott a professzor.
Ő úgy látja, jogszabály-változtatásra lenne szükség. Csehországba például azért utazik annyi magyar páciens, mert ott lehetséges a petesejt-adományozás, amivel akár 50 százalékos esélye is lehet a teherbe esésre egy olyan nőnek, akinek itthon nulla százalékot adnak.
A kormány tavaly több ponton is belenyúlt a lombikkezelések finanszírozásába, de hiába ígérte korábban a petesejt-donáció lehetőségének felülvizsgálatát Vesztergom Dóra, az OKFŐ alatt működő Humánreprodukciós Intézet igazgatója, ez végül nem került bele az új szabályozásba.
A kormány honlapjára felkerült a lombikkezelésekről szóló szabályozás tervezete. Ebben felsorolják a megyei meddőségi szakambulanciákat, ahol a kivizsgálások mellett inszeminációt is végezhetnének. A most társadalmi vitára bocsátott tervezet a beültethető embriók számát is korlátozza, a petesejt-donáció és a genetikai vizsgálatok kérdéséhez azonban nem nyúl.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.