Tovább szigorítaná a kormány a vendégmunkások alkalmazását, és teljesen megtiltaná a foglalkoztatásukat az állami intézményeknél és állami tulajdonú gazdasági társaságoknál. Kivéve persze, ha nem.
Nem lehet majd Fülöp-szigeteki ügyintézővel találkozni a kormányablakoknál, nem veszi fel majd a telefont indiai operátor az adóhivatal infóvonalán, és nem találkozhatunk majd kínai kalauzzal sem a Hegyeshalom-–Porpác vasútvonalon – ezt mind kizárja ugyanis egy, a kormány honlapjára felkerült kormányrendelet-tervezet, amely tovább szigorítaná a külföldi munkavállalók foglalkoztatását.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodán készült jogszabálytervezet ismét egy alacsonyabb rendű jogszabállyal, kormányrendelettel toldozná-foltozná a vendégmunkástörvényt, és a javasolt szigorítás valójában nem a lehetőségek szűkítése, hanem teljes tiltás:
a jövőben a kormány megtiltja a vendégmunkások foglalkoztatását az állami intézményeknél és állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál.
A rendelettervezet indokolása szerint azért, mert “a magyarországi tartózkodás és munkavállalás idegen állam polgára számára nem alapjog”. Illetve hivatkozik a szöveg arra is, hogy “Magyarországon a magyar munkahelyek első helyen a magyarokat illetik meg”. Ezért tehát tilos lenne vendégmunkást foglalkoztatni az állami szférában, közintézményeknél és cégeknél.
Kiskaput persze hagyott magának a kormány, kivételek mindig lehetnek. A rendelettervezet szerint ugyanis “a kormány által kijelölt személy kizárólag nyomos indok alapján, miniszteri kezdeményezés alapján adhat mentesítést” e szabály alól – azt nem tudni, mi lehet nyomós ok. A normaszövegből az is kiderül, hogy a kihirdetése másnapján életbe lépő rendelet visszamenőleg nem alkalmazható.
A kormány vendégmunkástörvénye és saját tárcájának áramvonalasítása is téma volt Gulyás Gergely éves bizottsági meghallgatásán. A miniszter elárulta, hány fideszes vezetésű falu kapott állami pénzt, mit gondol a vesztegetéssel gyanúsított egykori beosztottjáról és azt is, ki felelős azért, hogy még mindig nem jönnek az EU-s pénzek.
Emellett jelenleg is az Országgyűlés előtt van a külföldi munkavállalást szabályozó jogszabály egy másik módosítása. Az a nem is olyan régen, tavaly decemberben elfogadott vendégmunkástörvény kisebb-nagyobb változtatásait, pontosítását célozza: 27 ponton írná át a jogszabályt. Például a vendégbefektetői vízum érvényességét 6 hónapban maximalizálnák.
Március elején jött ki a nemzetgazdasági miniszter rendelete arról, hogy idén 65 ezer vendégmunkás jöhet 15 országból Magyarországra – minden évben ugyanis miniszteri rendeletben rögzítik a kvótát. A most tervezett, az állami szférát érintő foglalkoztatási stop mellett egyébként már eddig is létezett egy tiltólista, erről itt írtunk:
A hivatalos vendégmunkás-foglalkoztatási tilalmi listán bő 300 foglalkozás szerepel. Köztük olyanok, mint a néprajzkutató, az utcaseprő, a szabásminta-készítő, vagy a szerencsejáték-szervező. A listán vannak olyan foglalkozások, ahol amúgy is előírás a magyar állampolgárság, továbbá rég kihalt/gépesített szakmák és olyanok is, amelyeket amúgy sem álláshirdetéssel töltenek be, mint az egyházi vezető vagy a miniszter. Kik lesznek a következők a listán, a sajtkészítők vagy a siratóasszonyok? Szavazzon!
Másik fia, Matolcsy Máté is kapott korábban.
A Spar-ügy csak egy a Magyarországot érintő számos uniós jogvita közül. Az ügyek nagyrészt a NER örökségei.
