Magyarország a lehetőségek hazája, de nem mindenkinek. Megjelentek ugyanis a vendégmunkások foglalkoztatásának új szabályai, és kiderült, hogy idén limitált számú, legfeljebb 65 ezer vendégmunkás jöhet Magyarországra, méghozzá nem is akárhonnan, hanem csak 15 kijelölt országból: Indonéziától Mongólián és Vietnámon át Kolumbiáig.

65 ezer vendégmunkás jöhet 15 országból

A nemzetgazdasági és a külgazdasági és külügyminiszter több, egymással összefüggő szabályt tett közzé csütörtökön késő este.

De van egy még komolyabb, harmadik szűrő is. Megjelent ugyanis Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter külön utasítása is azokról a foglalkozásokról, amelyekre „harmadik országbeli állampolgár számára vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki”. A vendégmunkás-tilalmi listában több meglepő tétel van, magyarázat nélkül.

Pedig némelyiknél nagyon is indokolt lenne a magyarázat, mivel az összesen 304 foglalkozást felsoroló listán egy sor olyan szakma is található, amelynél első, de még második ránézésre sem érthető, miért gondolta úgy a miniszter, vagy bárki, aki a listát összeállította, hogy éppen ezek a munkakörök nem tölthetők be vendégmunkásokkal.

Bár magyarokból is túljelentkezés van az amúgy is hosszú és drága képzéssel elérhető, de jól fizető légiirányító foglalkozásra, ez is a listán van – talán az ágazat kritikusinfrastruktúra-jellege miatt. Tiltólistás a mozdony-, villamos-, metró- és trolibuszvezető is, de az autóbuszvezető már nem – Budapestre éppen ilyen munkakörbe várhatóak ázsiai dolgozók.

Érthetetlen, miért szerepel a vendégmunkás-tiltólistán például a törvényhozó, a miniszter és az államtitkár.

A törvényhozók – más néven országgyűlési képviselők – Magyarországon 1990 óta kizárólag választásokon szerezhetnek mandátumot, ahogy a minisztereknél és államtitkároknál sem jellemző, hogy nyílt álláshirdetésben keresnék őket, de ha így is lenne, bizonyára lenne elég magyar munkavállaló jelentkező is a jól fizető politikai állásokra.

Marabu

Hasonló a helyzet a “helyi önkormányzat választott vezetője” vagy “költségvetési szervezet vezetője” foglalkozásoknál is, hiszen például a polgármestereket is inkább választják, mint a Fülöp-szigeteken toborozzák, nem beszélve például a szintén költségvetési szerv, nemrég létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatalról, amelynek vezetőjét Orbán Viktor csak úgy kijelölte.

Nehezen magyarázható a papi (lelkészi) és az egyházi vezetői foglalkozások tiltólistára kerülése is. Noha a vallásosság visszaszorulásával, a hívek számának csökkenésével kevésbé népszerű a papi hivatás is, de nem jellemző, hogy az egyházak ne oldanák ezt meg vendégmunkás-toborzás nélkül. Továbbá

az egyházi vezetőknél sem jellemző, hogy külföldi vendégmunkások közül kellene válogatni, mert a hazai felhozatalból a katolikusoknál a pápa nevezi ki őket, a reformátusoknál pedig olykor Orbán Viktor nyom be egy püspököt.

Más miatt érthetetlen, miért került a listára, miért zárják ki a vendégmunkás-foglalkoztatást például olyan területeken, mint a programozó, szoftver- és alkalmazásfejlesztő, amikor jelenleg is az a tapasztalat, hogy ezeken a területeken éppen, hogy szakemberhiány van magyar munkavállalóból, és már most is rengetegen dolgoznak külföldiek.

Hogy néz ki a magyar címer, mi a Szózat szövege? - kiderült, miféle együttélést vár a kormány a vendégmunkásoktól

Ha egy vendégmunkás felállva énekli a Himnuszt, tudja, hogyan halt ki az Árpád-ház, és megtalálja vaktérképen Világost, akkor maradhat még egy kicsit, de aztán mindenképpen mennie kell. Ez az egyik olvasata a vendégmunkás-rendelet tervezetének, a másik, hogy a Belügyminisztérium csak egy némi pluszmacerával járó látszatintézkedésen dolgozik. És összeállítja a megfelelően kulturált országok listáját.

Kínzó kérdés továbbá, hogy ha a hatályos jogszabályok szerint bírónak és ügyésznek amúgy is csak magyar állampolgárt lehet kinevezni, mi szükség a vendégmunkás-tilalmi listán feltüntetni ezt a két foglalkozást? Hogy mondjunk példát az indokolható tilalmakra is, szerepel a listán a mentőtiszt, a fogorvos, a gyógyszerész, a rendőr és a tűzoltó is.

Hiába nem tölthető be magyar munkavállalóval az állás, és hiába férne bele az éves 65 ezres limitbe, ráadásul jönne engedélyezett országból, mondjuk Venezuelából egy vendégmunkás, a lista szerint nem lehetne középiskolai vagy egyetemi tanár, filozófus, politológus, történész, újságíró, rádió- vagy televízióműsor-szerkesztő, színész, sem táncművész.

Szerepel a tilalmi listán továbbá a piaci, utcai árus, a vendéglős, a szántóföldinövény-termesztő, a szűcs, a cipész, a kárpitos, az utcaseprő, a parkolóőr, de a szabásminta-készítő is. A 304 tétel között szerepelnek nehezen érthető módon már rég kihalt, alig művelt vagy már régen gépesített foglalkozások is, mint a tímár vagy a kubikos is. A listából kiderül,

az Orbán-kormány megálljt parancsol annak is, hogy ki tudja honnan érkező bábművészek, néprajzkutatók és hobbiállat-kozmetikusok vegyék el a magyarok munkáját.

A vendégmunkás-tilalmi lista összeállításának szakmai szempontjairól, a fent részletezett ellenmondásokról és furcsaságokról a hvg.hu megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Amíg választ nem kapunk tőlük, és meg nem írjuk, javasoljuk olvasóinknak az alábbi szavazás kitöltését:

(Nyitóképünk illusztráció)