Magyar Péter a TISZA – Tisztelet és Szabadság Párt nyilvántartásba vételét kérte a Nemzeti Választási Bizottságtól, méghozzá nemcsak az európai parlamenti választásra, amelynek nyilvános képviselőjelölti castingját már a minap elindította, hanem az önkormányzati választásra is – mindkettőre külön kell ugyanis jelölőszervezetként regisztrálni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az NVB csütörtök délutáni ülésén részt vett Magyar Péter is, aki még a döntés előtt hozzászólt:

Gondban vagyok, mert folyamatosan ellentmondó híreket kaptunk a párt logójával, rövidített nevével és ezek használatával kapcsolatban.

Magyar azzal folytatta: szeretné, ha a párt regisztrációjakor elfogadnák, hogy feltüntetnék a szavazólapon majd a mozgalma, a Talpra magyarok! logóját, illetve azt is, ha a párt rövidített neve, a TISZA is fel lenne tüntetve a szavazólapon. A párt nyilvántartásba vételéről szóló napirendi pont vitájában az ülésen elhangzott, hogy az eredeti bejelentéskor nem kérték a rövidített név és a logó feltüntetését, csak utólag, de végül is ez megtörtént a döntésig.

A vitában Gönczi Gergely NVB-tag jelezte, álláspontja szerint jogszerűen a hosszabb és a rövidített nevet is fel lehet tüntetni a szavazólapon, ahogy a logót is, mert ennek nincs akadálya. Litresits András NVB-tag ehhez azt tette hozzá, hogy szerinte is jogszerű a rövid név és a logó feltüntetése is, mert időben, még a döntés előtt bejelentették, ráadásul volt olyan kúriai döntés is korábban, hogy a logót nem is lehet vizsgálni. A testület másik tagja, Szabó László is egyetértett a többiekkel. Végül a döntés is megszületett:

Magyar pártját, a Tisztelet és Szabadság Pártot, mint jelölő szervezetet egyhangúan nyilvántartásba vette a Nemzeti Választási Bizottság – logóstul és rövidített névvel együtt.

Magyar Péter pártja, amint arról a hvg.hu is írt, lehetett, nem újonnan alapított párt, hanem egy korábban bejegyzett, parlamenti mandátummal nem rendelkező, sőt még a parlamenten kívül is viszonylag ismeretlennek számító formáció. Magyar Péter ugyanis direkt ilyet keresett. Ahogy arról már írtunk, saját, frissen alapított párt szóba sem jöhetett, ugyanis magyar csak március 15-én állt a nyilvánosság elé – az első, Andrássy útra meghirdetett tüntetésén – azzal, hogy politikai ambíciói vannak.

A június 9-i összevont EP-s és önkormányzati választást azonban már pár nappal korábban, március 12-én kiírta Sulyok Tamás köztársasági elnök. Ez pedig behatárolta Magyar mozgásterét, mivel a választáson a törvény szerint csak olyan párt indulhat, amely a kiírás pillanatában, március 12-én már be volt jegyezve. Így kezdettől tudható volt, hogy Magyarnak be kell érnie egy már bejegyzett párt „újrahasznosításával”, praktikusan átvételével.