„Mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke!” – ezzel a kijelentéssel borzolta a vájt fülű választópolgárok kedélyeit hétfőn indított vidéki kampánykörútja első állomásán Orbán Viktor.
Abban nem kételkednénk, hogy a nemesgörzsönyi magtárban mondott beszédében a miniszterelnök komolyan gondolta, hogy ha a választók fegyvert adnak a kezébe, azt nem lesz rest előrántani, és lő mindenre, ami mozog, a kormányfői elődökkel kapcsolatban már akadtak hiányosságai.
https://hvg.hu/itthon/20240422_orban-viktor-a-bekeharcos-lovok-en-mindenre-ami-mozog
Mint arra Török Gábor politikai elemző felhívta a figyelmet, ha nem is a magyar történelem legfényesebb időszakában, de Magyarországnak Nagy Ferenc személyében már volt egy miniszterelnöke, akit a legnagyobb jóindulattal sem lehetne városinak mondani.
Nagy Ferencet, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnökét 1946. február 4-én nevezték ki miniszterelnökké a köztársasági elnökké választott Tildy Zoltán helyett, tisztségéről 1947. június 1-jén kényszerült lemondani.
Az 1903-ban született politikus hat elemit végzett, majd ezután a családi birtokon dolgozott. Saját erejéből képezte magát, miközben szülei földje mellett fuvarozást, napszámot és favágást is vállalt. Keresetéből újabb hétholdnyi földet tudott venni, összesen 22 holdra bővítve a családi gazdaságot.
A majdnem pontosan 16 hónapig regnáló kormányához fűződik a forint bevezetése és a párizsi békeszerződések aláírása 1947. február 10-én.
Az FKGP 1947. június 3-án kizárta a pártból; október 7-én állampolgárságától, 1948-ban a vagyonától is megfosztották. Svájcból az USA-ba utazott feleségével és három gyermekével, ahol a Washington D. C. vonzáskörzetéhez tartozó virginiai Herndonban telepedtek le. Ott is halt meg 1979-ben.
