Interjút adott a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök. A hadsereg megléte szüksége, azok hiánya vezet a háborúhoz, a háború oka a gyengeség – mondta a beszélgetés legelején a kormányfő, amikor a közmédia újságírója a “háborúpárti Nyugatról” kérdezte. “Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – vette elő a miniszterelnök azt az érvelést, amelyet már Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is kifejtett korábban a CPAC Hungary színpadán.

Oroszország nem bír Ukrajnával Orbán szerint, ha nem lenne erős az ukrán ellenállás, már rég legyűrték volna. A NATO ereje azonban nem összehasonlítható Ukrajnáéval, folytatta a miniszterelnök, aki szerint háborúra való előkészület az esetleges orosz támadás emlegetése a Nyugat részéről, majd történeti kitekintésbe kezdett a második világháború elejéről, amivel “riasztóan sok hasonlóságot” lát. “Ami most Brüsszelben és Washingtonban történik, az hangulati előkészítése Európa háborúba lépésének” – tette hozzá azzal, hogy ezalatt a politikusok nyilatkozatait és a médiát is érti.

Katonákat még nem küldött a Nyugat Ukrajnának, de hónapról hónapra egyre közelebb sodródunk Orbán szerint az ukrajnai háborúhoz, hiszen légvédelmi rakétákat már kapott segélyként Kijev, ez úgy gondolja, jól látható abból, hogyan viszonyul többek között Németország a háborúhoz. “A harcot az ukránok vívják a frontvonalon, mi pedig küldjük rá a pénzt. De van rá becslésünk, hogy még mennyit kell küldenünk?

Mennyi pénz és mennyi hadieszköz kell ahhoz, hogy kiszorítsák az oroszokat Ukrajna területéről?”

– tette fel a költői kérdést Orbán, aki nagyon hiányolja az uniós becsléseket. Megemlítette, veszélyes a helyzet, Oroszországnak ugyanis van atomfegyvere. A NATO védelmi szövetség, azért volt rá szükség a kezdetektől kezdve, mert a korábbi ilyen jellegű szövetségek nem működtek – mondta a kormányfő “anélkül, hogy középiskolai történelemkönyveket idézzen”.

A NATO brüsszeli központjában munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan vehet részt a NATO a háborúban, ebben azonban Orbán szerint Magyarország nem vesz részt, annak ellenére, hogy tagként jelen van ezekben a bizottságokban. Teljesen kimaradni ugyanis nem lehet, mert az a szövetségben betöltött szerepünkre is hatással lenne, de hogy hogy lehet kikerülni a NATO területén kívüli jelenlétet, azon a magyar diplomácia dolgozik, hiszen a politika a lehetőségek művészete – magyarázta a miniszterelnök.

Az utókor úgy fogja látni, hogy ezen az EP-választáson dőlt el a háború és béke kérdése Orbán szerint és hozzátette, ugyanilyen jelentősége van az őszi amerikai elnökválasztásnak is. A riporter alákérdezett a kormányfőnek, hogy mégis kinek állhat érdekében a háború, ami lehetőséget adott Orbánnak arra, hogy gazdasági spekulánsokról beszéljen, de hamar előkerült Soros György neve és a magyar baloldal is, akikről a miniszterelnök azt mondta “megvették kilóra” a nyugatiak, hátha valaki nem látott még erről szóló plakátot.

Nem csak felháborító, hanem egyenesen vérlázító Orbán számára, hogy az unió szankciókkal sújtja Magyarországot amiatt, mert a déli határzár szembemegy az uniós törvényekkel, igaz, ő ezt nem így értelmezte. Hanem úgy, hogy valaki más mondja meg Magyarországnak, hogy kit engedjen be a határain, és miközben a magyar katonák védik az uniót a migrációtól, “még hátba is lövik Brüsszelből”.

A miniszterelnök tehát egy újabb interjút adott úgy, hogy egy szóval sem említette az alig több mint két hét múlva esedékes önkormányzati választásokat, kizárólag a háború és béke kérdéseként próbálta beállítani a dupla voksolást. Egy nappal korábban a Blikkben beszélt, ott kapott néhány belpolitikára vonatkozó kérdést, többek között Magyar Péterről, akiről azt mondta, inkább nem mondana semmit. Erről bővebben itt olvashatnak: