Orbán a Kossuthon mondta el, hogy bár soha nem akart pénzt adni Ukrajnának, az Európai Bíróság ítélete után pláne nem fog

Péntek reggel jó szokása szerint interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban, ahol elsőként nem meglepő módon az egy nappal korábbi ügyről beszélt, miszerint az Európai Bíróság súlyos bírságot szabott ki Magyarországra, amiért nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén.

Az ügy remek alkalmat adott Orbánnak arra, hogy migránsozásba kezdjen és elmondta, az ítéletet szerinte “Soros György bírósága hozta meg”. A miniszterelnök felháborítónak nevezte a döntést és belátta, valóban hatalmas összegről van szó, majd azt állította, ő ezt sokkal szívesebben költené gyermekvédelemre. Az már más kérdés, hogy az elmúlt hónapokban a közbeszéd központjába került gyermekvédelmi problémákra eddig a kormány nem sietett pénzt adni, inkább egy újabb gyermekvédelmi törvénycsomagot nyomtak át.

“Az őszintétlenség, a nem világos beszéd, a tolvajnyelv Magyarországon a politikában büntetendő. És a választók büntetik is. Brüsszelben meg csak így beszélnek, az lóg ki a sorból, aki egyenesen és világosan megmondja, hogy mit akar, ezért a magyarok kilógnak” – mondta Orbán és hosszasan fejtegette, mennyire sunyinak, váladékosnak, csigaszerűnek és nyálkásnak tartja a brüsszeli közeget. Hozzátette, az ítélettel kapcsolatban most azon gondolkodik,

hogyan oldjuk meg, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”.

Mi a jelentősége a NATO-főtitkár által adott garanciáknak? – kérdezte fel a Kossuth rádió munkatársa a miniszterelnököt, aki válaszul azt mondta, csak azért nem használja a “történelmi” jelzőt, mert már kicsit elcsépelt, de a lényeg a (kapaszkodjanak meg) a Békemenet. Ahogyan korábban írtunk róla, Jens Stoltenberg szerdán tárgyalt Orbánnal és megbeszélték, hogy Magyarországnak nem kell kötelezően részt vennie a NATO Ukrajnának nyújtott anyagi és kiképzésbeli támogatásában. Igaz, kötelezni a szövetség alapító okirata szerint nem is lehetett volna erre, de ez nem állította meg Orbánt abban, hogy diadalként állítsa be a találkozót.

Mindenesetre Orbán újból elkezdte fejtegetni a háborúról alkotott gondolatait, miszerint nem a NATO ukrán missziója – amelynek keretében fegyvereket adnak majd át – vet majd véget a háborúnak, ez ugyanis szerinte katonai célponttá teszi a nyugati szövetségi rendszert Oroszország szemében, amihez nem akar hozzájárulni.

“Nem adunk pénzt, egy fillért sem, különösen egy ilyen brüsszeli döntés árnyékéban

– mosta egyben Orbán a NATO-t és az EU-t, majd folytatta, mi mindenben nem lesz partner Magyarország. “Nem bocsátunk rendelkezésre magyar területet katonai akciók előkészítéséhez és nem szállítunk fegyvert továbbra sem” – tette hozzá. (Az már csak részletkérdés, hogy az Európai Bíróság ítéletét “brüsszeli döntésként” aposztrofálni pontatlan is, a testület központja ugyanis Luxemburgban található, de ez nyilván nem fogja vissza a miniszterelnököt egy jóízű brüsszelezéstől.)

Amerikát két oldalról óceán védi, északról pedig egy hasonló kultúrájú ország, bezzeg nálunk Vásárosnaményból és Nyíregyházáról átlátni a túloldalra, ami történetesen Ukrajna, ahol háború van – indokolta Orbán azt, miért más a hozzáállása a háborúhoz az Egyesült Államoknak, mint Magyarországnak.

Marine Le Pen utcahosszal nyerte meg a franciaországi EP-választást, ők adják a legnagyobb frakciót, Olaszországban is egy jobboldali párt győzött, amit szintén “egy hölgy” vezet (Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – a szerk.). Orbán szerint az, hogy létrejön-e egy jobboldali pártszövetség, ezen a két nőn múlik, akik bár egyelőre nem tudtak megállapodni, a magyar kormányfő bízik benne, hogy ez megtörténhet, hiszen a Fidesz is ebbe a frakcióba ülne majd be.