Számos politikus és szervezet szinte azonnak reagált a hétfőn történtekre, a magyar miniszterelnök kedden délután posztolta véleményét.
Egy nappal azután, hogy rakétatámadás ért egy kijevi gyermekkórházat, a magyar miniszterelnök az X-en nyilatkozott a történtekről: „A tegnapi tragikus és szörnyű támadás Kijevben azt bizonyítja, hogy félelmeink jogosak voltak: ahogy az előre látható volt, az orosz–ukrán háború brutalitása új szintre lépett. Pontosan ezért indítottunk kilenc nappal ezelőtt békemissziót. A háború növekvő intenzitása felhívás a globális hatalmak számára, hogy a háborús politikájuk helyett folytassanak olyan békepolitikát, amely Oroszországot és Ukrajnát tűzszünetre és béketeremtésre irányítja. Ez az egyetlen módja a további vérontás megakadályozásának.”
Így békepárti a Magyar Nemzet: dezinformációt terjesztő aktivistát idéz a kijevi kórházbombázásról
Orbán a közelmúltban Kijevben és Moszkvában is megfordult, ezt nevezte békemissziónak, akcióját azonban az Európai Unió vezetői kritizálták és jelezték: nem a közösség nevében tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A több ember életét is követelő rakétatámadás után több ország és nemzetközi szervezet is felszólalt, sokan megemlítették Oroszország felelősségét, Viktorija Cmilyte-Nielsen litván parlamenti házelnök és Antonio Tajani olasz külügyminiszter például a háborús bűnténynek nevezte azt, hogy egy ilyen intézményt ért találat.
Moszkva azzal védekezett, hogy szándékosan nem támadnak polgári célpontokat, és a kórházat egy ukrán légvédelmi rakéta találta el. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője saját elemzéseikre hivatkozva viszont azt állította, hogy a kijevi gyermekkórházra mért rakétacsapást „nagy valószínűséggel” egy orosz rakéta közvetlen találata okozta, ezzel alátámasztva az ukrán álláspontot.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
