Nemrég jelent meg a kormányrendelet, amivel különleges gazdasági övezetté nyilvánították a paksi atomerőmű területét, és ezzel elvonták a várostól az innen származó adóbevételeket. Az ősztől ellenzéki vezetésű Paks 19 milliárdos költségvetéséből így 7 milliárd forint tűnik majd el, illetve mivel a határozat már az idei évet is érinti, 2024-ben arányosan körülbelül 3 milliárd forinttal kevesebb áll a rendelkezésükre.

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere az Indexnek elmondta, semmilyen kormányzati intézkedéssel nem tud egyetérteni, ami „szinte egyik napról a másikra, egy költségvetési év közben, előzetes egyeztetés, konzultáció nélkül, egyoldalúan von el forrásokat egy vagy több önkormányzattól.”

Hozzátette, amennyiben egy, a paksihoz hasonló 37 százalékos elvonás érintené Székesfehérvárt, abban az esetben 13,1 milliárd tűnne el a kasszából, így már nem tudná fedezni az intézmények fenntartására szükséges 22,8 milliárd forintos kiadást, és olyan alapvető szolgáltatásokat kerülhetnének veszélybe, mint például a bölcsőde, óvoda, szociális intézmények. „Ezeket ugyanis ma már elsősorban nem az állami támogatásból, hanem az iparűzési adóból működtetik az önkormányzatok” – mondta Cser-Palkovics András.

Ami a kormányrendelet időzítését illeti, szerinte szerencsétlen, hogy az alig pár héttel egy önkormányzati választást követően történt. „Meggyőződésem szerint a helyi adó nem csak gazdasági és helyi önkormányzati pénzügyi eszköz, hanem annak jogi, gazdasági és morális elismerése, hogy a lokális közösségnek joga van azon javak egy részét magánál tartani, felhasználásáról az önkormányzatiság alapján helyben dönteni, melyeket maga is termelt meg” – nyilatkozta megjegyezve, hogy az iparból eredő problémákat, kockázatokat, esetleges veszélyeket nem lehet „átcsoportosítani”, azok a településen maradnak.

A polgármester elárulta: ő már évek óta szorgalmazza, hogy a kormánnyal közösen átbeszéljék az önkormányzati feladatellátási és finanszírozási rendszert, és már többször tett konkrét szakmai javaslatot is a kormánynak a rendszer megreformálására. „A jelenleg központi költségvetésbe befizetett és egyre jelentősebb volumenű szolidaritási hozzájárulást inkább regionális, agglomerációs logikában, akár a vármegyei önkormányzatokkal közösen lehetne elkölteni” – jegyezte meg.