A 21 kutatóközpont vizsgálata szerint a független médiumok szerepének felismerése, és a közösségi élmények elősegítése előremozdítaná a legfiatalabb választói korosztály bevonódását a közéletbe.
A 18 és 29 év közötti magyar fiatalok politikához kapcsolódó attitűdjeit vizsgálta nemrég megjelent kutatásában a 21 Kutatóközpont. A German Marshall Fund által finanszírozott kutatás egyik kiindulópontja egy Egész Európában megfigyelhető tendencia, hogy a fiatal generációk érdeklődése és részvétele csökken a politikai életben és a demokratikus folyamatokban.
A 18-29 évesek sokkal kritikusabbak a médiapiac politikai kiegyensúlyozottságával, illetve a közmédia függetlenségével kapcsolatban, mint az idősebbek, ám ez a kutatás szerint összefügghet a fiatalok radikálisan eltérő médiafogyasztásával is. A demokrácia egyéb aspektusaival kapcsolatban – szólásszabadság, bíróságok függetlensége, választások tisztasága – azonban nem adtak markánsan különböző válaszokat az idősebb korcsoportoktól. A kutatásból az is kiderült, hogy az életkor nem befolyásolta számottevően a válaszadók demokrácia kritikáját, az sokkal jobban kötődött a pártpreferenciához és a jövedelemhez.
A fiatalok médiával kapcsolatos fenntartásai az intézményekbe vetett bizalom kérdéskörében is erősen kirajzolódnak. Így a legkevesebb bizalmuk a közmédiában van, erre az 5 fokozatú skálán mindössze 1,4 pontot adtak. De összefügghet ezzel az is, hogy a többi korcsoportnál látványosan kisebb a hitük a magyar kormányban és a magyar parlamentben is. Ezzel szemben a fiatalok bizalma a legnagyobb az Európai Unióval kapcsolatban (3,2), és bár korántsem magas értékkel (2,2), de ők hisznek a legjobban az ellenzéki pártokban is.
Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb probléma Magyarországon, a 18-29 évesek és az összes korcsoport válaszadói között is a megélhetési gondokat nevezték meg legtöbben, második helyre pedig a „Fidesz, kormány, Orbán Viktor” körébe tartozó válaszok kerültek. A fiatalok körében ezután a korrupció és oktatás problémái következnek. A 30 év alattiak 38 százaléka említett legfontosabbként valamilyen politikával kapcsolatos problémát, ez az arány pedig szintén megegyezett a teljes mintán is.
A különböző világnézeti címkék közül a liberálist és az Európa-pártit (20-20 százalék) érzik magukhoz legközelebb a fiatalok, míg a legtöbben (csaknem a válaszadók negyede) a hívő, vallásos címkét érezte legtávolabbinak magától. Ugyanerre a kérdésre az összes korosztály átlagában az Európa-párti (17) és a nemzeti érzésű (16) címkét választották legtöbben, míg a legtöbb ember idegenkedését a baloldali címke váltotta ki (18).
A legfiatalabb korcsoport baloldalibbnak és liberálisabbnak tartja magát, mint az idősebbek. Ezen túl ebben a korcsoportban sokkal kisebb is a szórás az egyének öndefiníciójában a bal-jobb skálán, mint a többi korcsoportban, vagyis homogénebb világszemlélettel rendelkeznek. A bal-jobb skálán azonban nem az életkornak van a leghangsúlyosabb szerepe, hanem a pártpreferenciának, illetve a nemnek (a férfiak jobboldalibbak a nőknél). Ezzel szemben a liberális-konzervatív tengelyen az életkornak is meghatározó szerepe van, a 18-29 évesek szignifikánsan liberálisabbak, mint a negyvenesek vagy a 65 év felettiek.
A kutatásból kiderült továbbá az is, hogy a fiatalok politikai részvételének egyik legfontosabb mozgatórugója a társas kapcsolatok és a témák. Például a barátok részvétele egy tüntetésen sokkal pozitívabb befolyásoló tényező volt a körükben, mint az idősebb korosztályoknál. Az oktatás és a média politikai függetlensége kiemelten fontos számukra, ami kulcsfontosságú lehet a jövőbeli politikai aktivizálásuk szempontjából. Ebből következik az is, hogy ez a generáció jobban célozható konkrét szakpolitikai javaslatokkal és rájuk szabott üzenetekkel.
Ugyanakkor a 21 Kutatóközpont elemzésé arra is rávilágít, hogy a fiatalok gyakran üresnek és manipulatívnak tartják a direkt pártkommunikációt, és hitelesebbnek tekintik a független médiumokat. A közösségi platformokat pedig egyaránt alkalmasnak tartják arra, hogy a politikai tájékozódás közben több forrásból is információt kapjanak, és arra, hogy megosszák egymással véleményüket egy-egy ügyben.
A kutatás egyik záró gondolataként megjegyzi, hogy az eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy a fiatalok megszólítása komoly kihívást jelent a pártoknak. Nem beszélve arról, hogy az ebbe fektetett energia egyáltalán nem biztos, hogy megtérül az eleve apatikus fiatalok körében.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Érdemes lesz minél gyakrabban hidratálni és kerülni a tűző napot a déli órákban.
