Mint lapunk elsőként megírta, neves művészek és tudósok, köztük Maurer Dóra, Hegedűs D. Géza, Parti Nagy Lajos, Radnóti Sándor, Romsics Ignác, Spiró György és Závada Pál arra kérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a Várkapitányság által a Szabadság-szoborra tervezett kereszt kapcsán „kérdezzen meg bennünket helyi népszavazás formájában, akarjuk-e ezt a változtatást”.

A főjegyző válaszolt a levélre, amelyben azt írta Kardos Juliannának, a művészek és tudósok képviseletében eljáró professzornak: „A megkeresés alapján a Fővárosi Közgyűlés népszavazást nem rendelhet el, és mivel konkrét népszavazásra bocsátandó kérdést sem jelöl meg, az (…) népszavazási kezdeményezésnek sem tekinthető.” Ezután a főjegyző leírja a népszavazás kezdeményezésének módját, e szerint a megfogalmazott kérdést a kezdeményezőknek a Fővárosi Választási Bizottsághoz kell benyújtani hitelesítésre, majd a helyi népszavazáson részvételre jogosult választópolgárok legalább tíz százalékának aláírását össze kell gyűjtenie. „A kérdést abban az esetben is be kell nyújtani hitelesítésre, ha a népszavazást nem a választópolgárok, hanem a Fővárosi Közgyűlés tagjainak legalább egynegyede vagy a Fővárosi Közgyűlés bizottsága kezdeményezi.”

A levélírók ez utóbbit szerették volna, azaz hogy maga a közgyűlés kezdeményezze  a népszavazást, hiszen magánszemélyek lévén nem rendelkeznek apparátussal az aláírások összegyűjtéséhez.

A főjegyző ugyanakkor megjegyezte, hogy „a főpolgármester a Fővárosi Önkormányzat mint tulajdonos képviselőjeként már megkereste a beruházó Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t és jelezte, hogy  a szoborcsoportnak vagy talapzatának bármilyen átalakítására jogszerűen csak a Fővárosi Önkormányzat kifejezett, az emlékmű vagyonkezelését is ellátó Budapesti Történeti Múzeummal folytatott szakmai egyeztetést felölelő döntés-előkészítő folyamat eredményeként megadott hozzájárulása alapján lenne lehetőség”.

E levelében a főpolgármester arra is felhívta a beruházó figyelmét, hogy mindenképpen közgyűlési döntést tart szükségesnek, ugyanakkor „károsnak tart minden olyan törekvést, ami pillanatnyi ideológiai vagy politikai megfontolásból kíván átalakítani ikonikus közterületi művészeti alkotásokat, és nem támogat semmilyen olyan törekvést, amely meg akar csonkítani közterületi alkotásokat vallási vagy civilizációs jelképek eltávolításával, de ugyanúgy nem tudja támogatni azt sem, hogy utólagosan bontsák meg letisztult, mindeddig közmegelégedésre a város jelképé vált műalkotások egységét” – írta a főjegyző.

A kezdeményezők válaszukban emlékeztették a főjegyzőt, hogy a kezdeményezésükben foglaltak
szerinti javaslatuk a fővárosi közgyűlési többséget biztatja népszavazás kiírására. Reményüket fejezték ki, hogy „a Főpolgármester javaslatára a Fővárosi Közgyűlés magától elhatározza a kiírást”.  

Erre valószínűleg nem fog sor kerülni, hiszen továbbra sem fogalmaztak meg a civilek pontos kérdést. Kardos Julianna azt közölte lapunkkal, hogy formális népszavazás kezdeményezésére „nincsen szakértelmünk, kapacitásunk és mandátumunk. Amire inkább van, az egy Stádium 28 fórum szervezése szeptember 14-re a Fugában. A címe: A politikai kereszt”. Ők továbbra is a Fővárosi Önkormányzat többségétől várnának egy helyi népszavazás kiírását a kérdésben.

Az ATV-nek nyilatkozó Karácsony Gergely sem lelkesedett a népszavazás iránt, mint mondta, „mire eljutna egy népszavazásig az ügy, már régen eldöntött lesz a kérdés”.