Budapestet üti a kormány a Szabadság-szobor keresztjével
A fővárosé a Szabadság-szobor, ha van kereszt rajta, ha nincs. Az állam hozzá se nyúlhatna Budapest megkerülésével.
„A Szabadság-szobor Budapesté. Budapesté szimbolikusan, és Budapesté nagyon is konkrétan.
A Szabadság-szoborról Budapest nélkül dönteni nem lehet”
– írta Karácsony Gergely főpolgármester, miután a Várkapitányság az alkotás felújítását azzal kapcsolná össze, hogy egy hatalmas keresztet helyeztet a mű talapzatára. Ez még jó ideig talán ki sem derül, ha lapunk nem tesz fel kérdéseket a tudomásunkra jutott tervvel kapcsolatban, és a Várkapitányság – válasz helyett – nem publikálja a látványtervet. Amely már csak azért is váratlanul érte Budapest első emberét, mert „a szobor a többi, kiemelt közterületi alkotáshoz hasonlóan, függetlenül az adott közterület tulajdoni viszonyaitól, hosszú évtizedek óta szerepel a főváros vagyonnyilvántartásában”.
„Ha az alkotás a kulturális javak körében valóban Budapest kizárólagos tulajdonában áll, akkor a főpolgármester álláspontja helyes” – fogalmazott lapunknak Magyar György ügyvéd.
Azt pedig Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is megerősítette a HVG-nek, hogy a szobrot a leleplezés után Tildy Zoltán köztársasági elnök átadta Kővágó József főpolgármesternek, s azóta is a főváros tulajdonában van. Vagyonkezelője – a többi köztéri műalkotással együtt – a Budapesti Történeti Múzeum. „Mindezt jeleztük is a Várkapitányságnak, amikor hozzákezdtek a Citadella felújításához, ezért is ért meglepetésként, hogy a sajtóból tudtuk meg: változtatni szeretnének rajta.”
A főpolgármester az állami beruházót levélben is figyelmeztette arra, hiába kiemelt beruházás a Citadella felújítása, a tulajdonosi jogokat tiszteletben kell tartania.