Még augusztusban jutott a HVG birtokába egy látványterv arról, hogy a Citadella több mint 20 milliárd forintba kerülő felújítása kapcsán nemcsak a szobor újul meg, hanem a talapzatra egy hatalmas kereszt is kerül, ezt azóta a beruházást lebonyolító Nemzeti Hauszmann Program is megerősítette.

Az ügyben azóta egymásnak üzenget a főváros és a kormány, de megszólalt számos közéleti személyiség, politikus és egyházi személy is a témában. Így a szobor készítőjének, Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei is, akik egyértelműen ellenzik, hogy kereszt kerüljön a szobor talapzatára.

Az ilyen életműveket márpedig védi a jog, vagyis a leszármazottak bármiféle átalakítást vagy bővítést érintő ötlettel szembeni ellenvéleményét 2046. január 1-jéig tiszteletben kell tartani.

A 24.hu most azt írja, születtek tervek arra vonatkozóan, hogyan kerülnék meg szükség esetén Kisfaludi Strobl Zsigmond örököseit. A portál szerint a kormányzat két törvényjavaslatot is fontolgat a témában: a szeptember 11-i dátummal ellátott, a Várkapitányságnál született, majd a kormányhoz eljuttatott anyag szerint rájöttek, hogy komoly szerzői jogi per nélkül, az örökösök akaratának ellenszegülve nem lehet végigvinni a projektet.

Ezért a szerzői jogi vagy a vagyontörvénybe nyúlva kerülnék ki az akadályt, lehetőséget teremtve arra, hogy az 1945 és 1989 közti időszak művészeti örökségének átgyúrása a jövőben gond nélkül megvalósulhasson. Mindkét esetben az Alaptörvényre, annak is az U) cikkére hivatkozva módosítanák a jogszabályokat, az ugyanis rögzíti a kommunista diktatúra időszakától és az akkori államberendezkedéstől való elhatárolódás eszméjét, ami ugye elég tágan értelmezhető.

A 24.hu-hoz eljutott, belső használatra készült tervezet szerint vagy ez a bővített mondat kerülne be a vagyontörvénybe:

A közterületen vagy közforgalom számára egyébként nyitva álló vagy közhasználatú területen, építményben elhelyezett, állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon részét képező azon képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás […] vagy annak környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata esetében, amely Magyarország Alaptörvényének U) cikke szerinti kommunista diktatúra vagy kommunista ideológia képviseletére, megjelenítésére alkalmas, e minőségének megváltoztatása, átértelmezése, vagy e jellemzőitől történő megfosztása céljából az alkotás környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata a szerző hozzájárulása nélkül átdolgozható, megváltoztatható a tulajdonos vagy vagyonkezelő által.

Vagy ez a szerzői jogi törvénybe:

Nem szükséges a szerző hozzájárulása és nem minősül a mű jogosulatlan megváltoztatásának, ha a tulajdonos vagy vagyonkezelő a közterületen vagy közforgalom számára egyébként nyitva álló vagy közhasználatú területen, építményben elhelyezett, állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon részét képző azon képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás vagy annak környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata, amely Magyarország Alaptörvényének U) cikke szerinti kommunista diktatúra vagy kommunista ideológia képviseletére, megjelenítésére alkalmas, e minőségének megváltoztatása, átértelmezése, vagy e jellemzőitől történő megfosztása céljából az alkotás környezetét, talapzatát, tartozékát, alkotórészét, vagy az azokon elhelyezett feliratot megváltoztatja, átdolgozza.

A portál arra is figyelmeztet, hogy a kormány ezen javaslatok bármelyikét ütőkártyaként használhatná, azokkal ugyanis a Szabadság-szobor, illetve minden más, a Rákosi- és Kádár-korban született középület, köztéri műalkotás vagy épp beltéri freskó átalakítható lenne.

A jogszabályjavaslatok valóságtartalmával kapcsolatos kérdéseikre a Miniszterelnökség nem adott egyértelmű választ.