Láthatóan jól érezte magát, csak a kérdésekre nem válaszolt”

– ez volt az általános vélemény kedd este az Európai Parlament sajtótermében, miután Orbán Viktor egy emelettel feljebb két órán át válaszolt a nemzetközi és a magyar sajtó kérdéseire. Az viszont, hogy szerdán, az EP plenáris ülésén folytatott vita után is ugyanilyen kedélyes lesz-e a hangulat, egyáltalán nem garantált.

Orbán strasbourgi maratoni sajtótájékoztatója nemcsak a hossza miatt volt rendhagyó. A magyar kormányfő az utóbbi években nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi színtéren is gyakran hanyagolta azokat az eseményeket, ahol kritikus kérdéseket kaphatott a sajtótól. Pedig néhány évvel ezelőtt még nem volt szokatlan, hogy hazai nyilvánossággal meglehetősen szűkszavú miniszterelnök Brüsszelben, vagy – éppen Strasbourgban – szívesen és hosszan beszél a külföldi, de még akár magyar tudósítókkal is.

Orbán Viktor a nemzetközi sajtótájékoztatón

MTI / Purger Tamás

Így nem volt meglepő, hogy a Patrióták Európáért frakció által külön erre az alkalomra leszervezett sajtóteremben több mint száz újságíró zsúfolódott össze, a közönség soraiban pedig ott volt Gulyás Gergely, Orbán Balázs és Bóka János is. És bár az eseményre csak regisztrációval lehetett bemenni, az sem okozott különösebb meglepetést, hogy a kormányfő beszédét a Demokratikus Koalíció egyik aktivistája zavarta meg.

Az esemény végén maga a kormányfő is büszkén posztolta ki:

„130 újságíró, 29 kérdés, 1 újabb DK-s pojáca”.

Kötelező program

Orbán nemcsak hasonló sajtótájékoztatókra, de az Európai Parlamentbe is régen látogatott már el. Hat éve ugyan még felszólalt a magyar jogállamiságól szóló vitában, de azóta távol tartja magát a plenáris vitáktól, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavaival élve azért, hogy ne vegyen részt a testület színjátékában.

Strasbourgi felszólalása most lényegében egy kötelezettség. Magyarország július 1-én vette át az unió soros elnökségét, amelynek programját hagyományosan az adott tagállam vezetője szokta bemutatni az Európai Parlament képviselői előtt, ezt teszi most Orbán.

Annak, hogy erre végül csak most kerül sor, több oka is van. A Szabad Európa korábbi információi szerint az első időpont július 17-e lett volna, de mivel az EP képviselőit július 9-én választották meg, a menetrendbe Orbán akkor nem fért bele. Az augusztusi szünet után adta volna magát szeptember 18-a, de azt az időpontot végül a Magyarországot sújtó súlyos árvízhelyzet miatt kellett elhalasztani. Így esett a választás október 9-ére.

Orbán a gáton – az EU várhat

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A magyar miniszterelnöknek ez talán egy kicsit kapóra is jött, hiszen októberre már az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója, a mostanra 86 képviselőt számláló Patrióták Európáért alapítójaként landolhatott a francia városban. A sajtótájékoztatót is ők szervezték, Orbán hivatalos „vendéglátója” Gál Kinga, a Patrióták első elnökhelyettese volt. A Politico információi szerint ők döntöttek arról is, hogy a magyar miniszterelnök beszélgetését nem az erre szolgáló hivatalos teremben tartják, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a sajtótermeket csak fél órára lehet lefoglalni.

A miniszterelnök keddi kiállása így egyfajta demonstráció is volt az új szélsőjobboldali frakció mellett, mely a többi képviselőcsoport bojkottja miatt nem kaphatott komoly tisztségeket, szakbizottsági helyeket az EP-ben – ezt Orbán is szóvá tette a sajtótájékoztatóján.

Összecsapás Magyar Péterrel

A szerdán 9 órakor kezdődő plenáris vita másik érdekessége a háttérben húzódó Tisza-szál. A várhatóan több mint háromórás eseményen Orbán először fog szemtől szembe kerülni Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével is, aki az Európai Néppárt frakciójától öt percet kapott a hozzászólásra. Amikor korábbi ígérete ellenére a nyáron Magyar Péter mégis felvette EP-mandátumát, nyilvánvalóan ezekre az alkalmakra számított. (Magyar egyébként eredetileg szintén tartott volna sajtótájékoztatót Strasbourgban kedden, de az utolsó pillanatban lemondta, ehelyett a plenáris előtt beszél majd Manfred Weberrel együtt.)

Magyar Péter az Európai Parlamentben

Facebook / Magyar Péter

Aki azonban valódi szópárbajra számít Orbán és Magyar között, valószínűleg csalódni fog. A plenáris ülések felszólalásai szigorú szabályok szerint zajlanak. Orbán 15 percet kap arra, hogy bemutassa a magyar elnökség programját, majd még kétszer szólalhat fel, egyszer a nyolc frakció vezérszónoka után, majd még egyszer a vita legvégén. A képviselők felszólalásait nem lehet megszakítani, és természetesen Magyar Péter sem szólhat bele Orbán beszédébe.

Ha pedig a magyar miniszterelnök úgy dönt, válaszában akár ignorálhatja is a Tisza elnökének megjegyzéseit.

Orbán azonban nemcsak Magyar Pétertől, hanem a Patriótákon kívül lényegében az összes frakciótól kemény szavakra számíthat. Erre utal az is, hogy amikor kedd délután Tineke Strik, EP magyarországi jogállamisággal kapcsolatos állandó jelentéstevője sajtótájékoztatót tartott, a Zöldek mellé négy másik frakció – a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális és a baloldal – is odaállt. Vagyis – mint írtuk – a hét képviselőcsoportból öt kiindulási alapnak tekinti az Orbán-rendszer bírálatát.

„Magyarország az egyik legkorruptabb ország az EU-ban, az elkövetők teljes büntetlenséget élveznek, mert a főügyész nem független” – summázott az eseményen Strik. Szerinte zéró toleranciára van szükség az EU részéről, tovább kell lépni a hetes cikkely szerinti eljárásban, jogsértési eljárásokat kell indítani a konkrét esetekben, és a forrásokat addig kell jegelni, amíg erre szükség van.

Nem bánt kesztyűs kézzel a magyar kormányfővel Manfred Weber, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetője sem kedd délelőtti sajtótájékoztatóján, ahol a mostani magyar elnökséget a 2011-essel hasonlította össze (amikor szintén Orbán volt a miniszterelnök).

„Akkor 44 magas szintű találkozó volt Budapesten, most egy sem. Akkor 103 jogszabálytervezet zártak le, most a teljes bukást látjuk” – utalt arra Weber, hogy az Európai Bizottság távolmaradásával tünteti ki a magyar elnökséget Orbán júliusi „békemisszója” miatt. Az EPP elnöke szerint azonban a magyar kormányfő oroszországi és kínai útja nem békemisszió volt, hanem a háború meghosszabbítása.

„A 2024-es magyar elnökségnek semmilyen hatása nincs, Orbánnak nem osztottak lapot, teljesen elszigetelte magát” – folytatta. Azt ugyanakkor ő, és az utána következő szociáldemokrata frakcióvezető, Iratxe García is sietett leszögezni, hogy a kritikák nem a magyaroknak, hanem a magyar kormánynak szólnak.

A Kínával és a Moszkvával való barátkozás láthatóan nemcsak Webert, hanem a teljes Európai Parlamentet is kiakasztotta. Úgy tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök súlyos kritikákra számíthat júliusi moszkvai útja, Ukrajnával kapcsolatos nézőpontja és a magyar jogállamiság helyzete miatt. Sőt, a Telexnek Ilaria Salis is megerősítette, hogy felszólal majd a vitán, és a saját tapasztalatairól, valamint a magyar elnökségről fog beszélni. Salis most a szélsőbaloldali GUE/NGL olasz képviselője, miközben a magyar hatóságok azzal vádolják, hogy a tavaly februári, kitörés napi utcai antifa támadások egyik fő szervezője volt.

Az éles vitákra mondjuk Orbán Viktor is számít. Mint ahogy Facebook-oldalán fogalmazott: „bemutatjuk a programot, aztán lesz egy kis lökdösődés, egy kis csihi-puhi, ahogy az már csak lenni szokott”.

A földszinten lévő étterem mellé azonban valószínűleg nem fog ellátogatni, pedig, ha így tenne, legalább nemcsak Felcsút, a nyírmártonfalvai lombkoronasétány vagy a híres tyukodi kilátó képeit nézegethetné, hanem azt a kérdést is megválaszolhatná, „hova lett a pénz”, a Daniel Freund német EP-képviselő és a Transparency International közreműködésével készült kiállításon.

Felcsút az Európai Parlamentben

Serdült Viktória