„Ott fixen van valami, mindig látom, ahogy állnak sorba az arcok” – újfajta kábítószert árultak egy VII. kerületi üzlethelyiségből
Erzsébetvárosi lakosok egy Facebook-csoportban írtak egy kerületi, földszinti ingatlan előtt sorban álló drogfogyasztókról. Nemrég rajtaütött a terjesztőkön a rendőrség, de az üzlethelyiség most sem üres, és a környékbeliek szerint a dílerkedés sem állt le, csak óvatosabbak lettek. Az ilyen „új pszichoaktív szerek” esetében a hatóságoknak egyáltalán nincs könnyű dolguk.
„Végre történt valami. Bent vannak a rendőrök, fekszik a földön az összes” – október 4-én, pénteken, délután jelent meg ez a bejegyzés egy Huszár utcai lakosokat tömörítő Facebook-csoportban. A külső-erzsébetvárosi utcában ekkor már nagyjából egy hónapja árultak drogot egy földszinti üzlethelyiségből. A csoportot az aggódó lakók hozták létre, itt osztották meg egymással a képeket az üzlet előtt várakozó kábítószer-fogyasztókról. A rendőrséget többször is hívták, ki is jöttek, de változást csak az október 4-ei razzia hozott. Sokkolókkal törtek be az ingatlanba, és földre parancsolták a bent lévőket:
„Ott fixen van valami, mindig látom, ahogy állnak sorba az arcok” – mondta egy helyi lakos, amikor az ingatlanról kérdeztem. Nem volt titok, hogy az utcában drogot árulnak. Amikor egy olvasói levél miatt elsétáltam a Huszár utcába, 20 percen belül én is láttam két átadást. Férfi odasétál az ajtóhoz, kettőt kopog, valaki kinéz, elveszi a pénzt, egy kis, alufóliába csavart csomagot ad cserébe. Pár másodperc az egész. Nem ez az első lakás, ahonnan drogot árulnak a VII. kerületben, félévente lehet ilyen témájú rendőrségi közleményekkel találkozni. Általában az „új pszichoaktív szer” kifejezés szerepel bennük.
Ez volt a helyzet a Huszár utcai ingatlan esetében is: „az ideiglenes lakásként használt földszinti üzlethelyiségben a rendőrök négy embert fogtak el, valamint mintegy harminc adag, a gyorsteszt szerint új pszichoaktív anyagot foglaltak le”. Azért nevezik ezeket „új pszichoaktív szereknek”, mert bár drogként fogyasztják őket, és sok esetben ugyanazokba az átfogó kémiai osztályokba tartoznak, mint az ismert kábítószerek, maguk a vegyületek „újak”, ezért nem lehet őket a meglévő kategóriákba besorolni.
Ezeket a szereket gyakran online is meg lehet rendelni, mert annyira újak, hogy nem vonatkozik rájuk a tiltás.
A szabályozás ilyenkor fut a drogpiac után: betiltanak egy vegyületet, és nem sokkal később már kapható egy ugyanolyan hatású másik, amely „még” legális. Legutóbb a nyári szezon elején került fel hét új pszichoaktív anyag a dizájnerdrogok tiltólistájára. Ezek a szerek rendszerint nagyon olcsók, ezért pont a legkiszolgáltatottabbakra jelentik a legnagyobb veszélyt, azaz a fiatalokra, a szegényekre és a hajléktalanokra. A használatukat nehéz ellenőrizni, hiszen sokszor a hatóságuk sem tudják, mit keressenek, miközben gyakran elképesztően erős szerekről van szó, „kevés is sok”, ezért könnyű elrejteni.
Egy, a kábítószerpiacra rálátó forrásunk úgy fogalmazott:
„Ezeknek 20-30-40 forint az előállítási költsége. Megveszik a »fürdősót«, elkeverik valamivel, ráfújják valami növényre, és eladják a tízszereséért vagy még többért. Kapualjakban szívják, teljesen szétvannak tőle, van, hogy napokig.”
A 2010-es években az ilyen szereket herbálnak vagy biofűnek hívták. A kannabiszhoz már akkor sem volt semmi köze azonkívül, hogy ugyanúgy fogyasztják, mint a füvet: dohánnyal elkeverve vagy anélkül, cigarettapapírba tekerve szívják. Azok a kábítószerek, amelyek most vannak a VII. és a VIII. kerületben forgalomban, másmilyennek tűnnek, elsősorban azért, mert üvegpipából fogyasztják őket.
Ilyen üvegpipát bármilyen magyarországi dohányboltban lehet kapni, erről akkor is megbizonyosodtunk, amikor 2023 decemberében egy egész napot eltöltöttem egy trafikban, épp a Huszár utcától nem messze, a Rákóczi úton. A dohánybolt egyik munkatársa korábban azt mesélte, van, hogy ezekből az üvegpipákból százat is eladnak egy héten, és nem ők az egyedüliek. A férfi hosszan válogatott, több pipát is tüzetesen megvizsgált, végül egy rózsaszínű mellett döntött, azt mondta, azt már régen kinézte magának. „Ha nincs üvegpipa, mindenki meg van pusztulva” – mondta az eladó, miután a férfi széles mosollyal az arcán kifordult a boltból.
Hogy a Huszár utcai üzlethelyiségből pontosan mit árultak, azt a szakértők még vizsgálják, de több helyi lakos is látott üvegpipát a vásárlóknál. Ugyanakkor, ha a kábítószer-fogyasztási szokások meg is változtak, látszólag nem drogoznak többen sem Budapesten, sem a VII. kerületben, mint tavaly vagy azelőtt, legalábbis a rendőrség nyilvántartása szerint.
Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) a már lezárt eljárásokat tartja számon, és nem az elkövetési idő, hanem a statisztikában való rögzítés időpontja szerint tartalmazza a bűncselekményeket. Mindenesetre az adatokból kiolvasható, hogy míg 2022-ben 2572 ember került be az adatbázisba kábítószer birtoklása miatt Budapesten (ebből 148 Erzsébetvárosból), addig 2023-ban közel 20 százalékkal kevesebb, 2111 ember (141 Erzsébetvárosból), az idei év első hét hónapjában pedig 1031 (57 Erzsébetvárosból).
Ugyanez igaz a kábítószer-kereskedelem miatt regisztráltakra is: 2022-ben 206 tétel szerepelt az adatbázisban, 2023-ban 162, idén januártól augusztusig 86 (ezek a számok mind a főváros egészére vonatkoznak). A 2022-es kemény év volt mind a fogyasztás, mind a kereskedelem szempontjából, főleg a koronavírus-járvány miatt.
Ami ellenben, ha minimálisan is, de emelkedő tendenciát mutat, az az új pszichoaktív anyaggal való visszaélés miatt regisztráltak száma. Míg 2022-ben Budapesten 60 ilyen esetet regisztrált az ENYÜBS, 2023-ban már 87-et, idén augusztusig pedig 46-ot. De az ilyen szerek esetében statisztikát vezetni sem könnyű.
Egy környékbeli lakos azt mondja, esténként ételfutárokat és taxisokat is szokott látni megállni az üzlethelyiség ajtaja előtt. A témában otthonosan mozgó forrásunk szerint nem ritka, hogy a budapesti futárok az ételrendelések mellett mást is kiszállítanak. A Covid miatti lezárások idején azon kevesek közé tartoztak, akik a kijárási tilalom után is mozoghattak az utcán, de a futárkodás állítólag a mai napig jó „polgári állás” egy dílernek vagy drogfutárnak, mert feltűnés nélkül lehet járni lakásról lakásra.
Ugyanakkor, ha el is kap a rendőrség valakit, aki droggal kereskedik, és éppenséggel futárkodik is, ez utóbbi jellemző, a foglalkozás nem kerül be a statisztikába, közleményekbe. Ugyanúgy, ahogy az sem, ha mondjuk pék vagy férfiszabó az illető. Átfogó, nagy, futárokból álló dílerhálózatot pedig még nem leplezett le a rendőrség. Könnyen lehet, hogy azért, mert ilyen nincs is, és akik az ételfutárkodás mellett kábítószereket is visznek házhoz, nem egyeztetnek erről egymással.
A Huszár utcai üzlethelyiségben őrizetbe vett négy ember közül kettőt, egy nőt és egy férfit már elengedtek, egy másik nőt és egy férfit pedig letartóztattak. Hogy ők honnan szerezték be a kábítószert, amivel kereskedtek, egyelőre nem világos. Ezenkívül négy vásárlót tanúként hallgattak ki, rájuk szabálysértési eljárás vár, miközben a környékbeliek szerint továbbra is laknak az ingatlanban, és a kereskedés sem állt le, éppen csak óvatosabbak lettek a terjesztők, és már nem az ajtóban adják át a cuccot.
Egy helyi lakos a mostani helyzetről azt mondja:
„Megjelentek új arcok, és simán mozognak meg osztogatnak, csak mintha most már sétálnának pár sarkot, és már nem állnak ott sorok.”
Az üzlethelyiséget korábban bérlő, katonai felszereléseket és ruházatot áruló cég nem ismeri a mostani bérlőket. Ők tavaly decemberben költöztek ki, úgy tudják, az ingatlan azóta gazdát is cserélt, de az új tulajdonost nem ismerik. A fennmaradt cégérük eltávolítását többször kérték már, de ez nem valósult meg, ők maguk pedig azért nem szerelhetik azokat le, mert az ingatlan magánterület. Megkeresésünkre azt írták, hogy kérvényezni fogják a társasházkezeléstől a táblák eltávolítását, akár a saját költségükön is. Ahhoz, ami most zajlik az üzlethelyiségben, természetesen semmi közük.
A társasház lakói a közös képviselőn keresztül felvették a kapcsolatot a mostani bérbeadóval. Telefonon abban maradtak, hogy a lehető legrövidebb időn belül megpróbálja kitenni a bérlőket az ingatlanból. Egy, a hvg.hu által megkérdezett ügyvéd szerint ilyen helyzetben valószínűleg a 30 napos rendes felmondás a legjobb megoldás, bár persze minden a konkrét szerződéstől függ. Ha arra hivatkozva mondja fel a szerződést a bérbeadó, hogy a lakók drogot árulnak a lakásból, vagyis rendkívüli felmondással él, és az eljárásban nem sikerül ezt bizonyítani, a bérlők akár még perre is vihetik az ügyet. Ha pedig nem hajlandók a 30 nap leteltével kiköltözni, a bérbeadó kérhet jegyzői birtokvédelmet vagy lakáskiürítési határozatot a bíróságtól.
A lakók pedig nem tehetnek mást, mint hogy hívják a 112-t, ha bármi bűncselekményre utalót látnak. Az, hogy mit lehet tenni általában azért, hogy az ilyesmi ritkábban forduljon elő, nem ennek a cikknek a témája. De az biztos, hogy nem ártana róla legalább gondolkodni. A legutóbbi magyar drogstratégia 2020-ban lejárt, 2021 óta Magyarország az egyedüli EU-s ország, amelynek nincs összehangolt eszköztára a kábítószerügy kezelésére. Valójában azelőtt sem volt: 2013-ban a fideszes kétharmad képes volt egy olyan törvényt elfogadni, amely azt ígérte, hogy 2020-ra „kábítószermentes lesz Magyarország”. A témában született országgyűlési határozat címe az volt, hogy Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen, és Balog Zoltán volt az előadója.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
